Teljesült a vágyam


Teljesült a vágyam

Ősz van, hullanak a falevelek.
Hideg szél fúj, és nem vagy velem.
Sötét van.
Merre jársz?
Hisz, itt kell lenned mellettem.
Fázom.
Hozzád bújnék, hogy melegítsél.
Nem vagy itt, hűvös szél fújja át a testemet, didergek.
Hideg van.
Végre látlak.
Felém jössz, hozzám jössz.
Már nem fázok annyira.
Mellettem vagy.
Átölelsz, jó esik a meleg, amit nyújtasz.
Kellemes.
Így már sokkal jobb.
Forróságod adsz, megcsókolsz.
Finom, szeretem, édes, és kellemes.
Testemet átjárja a meleg.
Már nem fázom.
Velem vagy.

Szeretlek

Bossányi Kálmán Miklós

“Teljesült a vágyam” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Kedves Kálmán!
    Ez nem vers, hanem verspróza, ami nem baj, de a ritmusra azért vigyázz, mert különben csak verssorokba tördelt próza lesz. A gondolat szép. A végén a szeretlek teljesen felesleges, mert aki nem érzi az előzőekből, annak kár kimondani.
    Üdv: Csaba

  2. Kedves Kálmán!!
    Ez egy fázósnak induló, de felmelegítő szerelmi vers.
    Szép , szeretettel gratulálok.
    üdv:Rozálka

Szólj hozzá!