A tükör arcai

Vakít és ámít a talmi csillogás,
Asztalra került egy újabb nagy fogás.
A függöny kintről, bentről is takar,
Azt mutat a tükör, mit a gazdag akar.

És a gaz, ki elitnek hívja magát,
Fényes lakomára készíti a palotát.
Felfordul tőlük az üres gyomor,
Tükörből vigyorog rá a nyomor.

És a kéz, mely inas, de erős még,
Bár feledte az igaz küzdelmet rég,
Tudja, sosem tartozott ebbe a körbe,
És belecsap ököllel végre a tükörbe.

Felber Zsolt