A múlás kegyes sport


A múlás kegyes sport

mintha időnk marakodna
folyik a kedd patakokba’
léted álmod könnyen porlad
emlékműve vagy a pornak

mindenki folyton ad és vesz
ma pénz hajol le az észhez
ócska cucc a jellemnadrág
a jelen gondöltönyt ad rád

külön gén hajt minden lovat
bennem a szép mégis tolat
s bár a sors csókja édeskés
mit hátadba döf éles kés

fa helyett a lelked rázzad
stressz-gyümölcsös ez a század
a vers mindig ingert őröl
szüretelek világtőről

kint az ősz dérgézzel ápol
sűrű köd kortyol a tájból
s szívemből most pár rekesz szólt
nálunk a múlás kegyes sport

Magyari Barna

“A múlás kegyes sport” bejegyzéshez 2 hozzászólás

Szólj hozzá!