JÁRT NÁLAM EGY BARÁT
Járt nálam egy Barát,
de csak bekopogott.
Majd némán tovább ballagott.
Azt hittem:-hogy Barát,
de Ő
kámforrá vált.
S tervem vele a messzeségbe szállt.
Kezemet nyújtottam,
arra nem is gondoltam,
hogy egy – két nap után egyedül maradtam.
Hát drága Barátok,
jobb ha félre álltok!
Igaz Barátra már úgysem találok.
Nagy Rozália
2011. 10.
Zsámbék
Kedves Tóni!!!
Nagyon jól esik hozzászólásod.
Köszönöm kedves szavaidat!
üdv:Rozálka
kedves Rozálka
A barátok is már csak olyanok, hogy jönnek, mennek, tisztelet a kivételnek. Szépre sikeredett ez a kis vers
Szeretettel üdvözöl Tóni
Kedves Rozálka!
Olyan ez a vers, mint egy felkiáltó jel az óhajtó mondat végén.;)
Szomorú versedet olvasva önkéntelenül kívántam Neked megnyugvást. Minél többen szeretnénk valamit annál nagyobb az esély. Szerintem most sokan szeretnének örömöt látni a szemedben!
Szeretettel,
Gabi
Kedves Veronika!!
Dehogy adom fel!!!
hiszen tudom , sőt érzem "hogy azért vannak a jó barátok"..
Köszönöm szavaidat.
Szeretettel:Rozálka
Drága Zsikém és Rózsikám!!!!
Igen!!!
Érzem , hogy itt van keresnivalóm, érzem azt , hogy van aki szeret,,,,és most én pont azoknak köszönöm meg a hűségét. Nektek.
Szeretettel gondolok rátok!!!
üdv:Rozálka
Kedves Ida!
Nem adom fel!
Köszi a gratulát.
Sok szeretettel:Rozálka
Jaj de szomorú vagyok, azért maradhatott volna még egy kicsit!!!!
Szeretettel gondolok Rád Rozálka.
Zsike:P
Kedves Rozálka!
Ne add fel a reményt!
Egyébként nagyon frappánsan megírtad ezt a verset.
Gratula.
Szeretettel
Ida