Járt nálam egy barát


JÁRT NÁLAM EGY BARÁT

Járt nálam egy Barát,
de csak bekopogott.
Majd némán tovább ballagott.
Azt hittem:-hogy Barát,
de Ő
kámforrá vált.
S tervem vele a messzeségbe szállt.
Kezemet nyújtottam,
arra nem is gondoltam,
hogy egy – két nap után egyedül maradtam.
Hát drága Barátok,
jobb ha félre álltok!
Igaz Barátra már úgysem találok.

Nagy Rozália

2011. 10.

Zsámbék

“Járt nálam egy barát” bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. Kedves Tóni!!!
    Nagyon jól esik hozzászólásod.
    Köszönöm kedves szavaidat!

    üdv:Rozálka

  2. kedves Rozálka
    A barátok is már csak olyanok, hogy jönnek, mennek, tisztelet a kivételnek. Szépre sikeredett ez a kis vers
    Szeretettel üdvözöl Tóni

  3. Kedves Rozálka!

    Olyan ez a vers, mint egy felkiáltó jel az óhajtó mondat végén.;)

    Szomorú versedet olvasva önkéntelenül kívántam Neked megnyugvást. Minél többen szeretnénk valamit annál nagyobb az esély. Szerintem most sokan szeretnének örömöt látni a szemedben!

    Szeretettel,

    Gabi

  4. Kedves Veronika!!
    Dehogy adom fel!!!
    hiszen tudom , sőt érzem "hogy azért vannak a jó barátok"..
    Köszönöm szavaidat.
    Szeretettel:Rozálka

  5. Drága Zsikém és Rózsikám!!!!

    Igen!!!
    Érzem , hogy itt van keresnivalóm, érzem azt , hogy van aki szeret,,,,és most én pont azoknak köszönöm meg a hűségét. Nektek.

    Szeretettel gondolok rátok!!!

    üdv:Rozálka

  6. Kedves Ida!
    Nem adom fel!
    Köszi a gratulát.

    Sok szeretettel:Rozálka

  7. Kedves Rozálka!
    Ne add fel a reményt!
    Egyébként nagyon frappánsan megírtad ezt a verset.
    Gratula.
    Szeretettel
    Ida

Szólj hozzá!