Örök nyár


Örök nyár

Ars longa, vita brevis est

A költemények partján járok gyakran,
mélázó csöndben fénytáncoltató
habocskák ki-kicsapnak a partra,
az értelem fényes kavicsaiból olykor
felemelek egyet, sorsomból kinéző:
aranyzuhogású fénybe tartom, szemem
káprázatában sirályok vitorláznak,
mellemnek nehezül az ég-tükröző
folyó, karomban hajító-ösztön s hallok
a csöndből kavics hívó zúgást.

Dudás Sándor

“Örök nyár” bejegyzéshez 5 hozzászólás

  1. Gratulálok versed üzenetéhez. Az utolsó sorod mélységesen megérintett.
    Szeretettel: Radmila

  2. Kedves Keni!
    Nagyon szépen köszönöm értő hozzászólásod!
    Én úgy tudom a latin idézet azt jelenti: "Az élet rövid, a művészet örök"
    Tiszteletem!
    Sándor

  3. [center][color=#ff3300][u]Kedves Sándor ![/u]

    *Ars longa, vita brevis est…*
    Lefordítom azoknak, akik nem értik, mert így a versed lényegét láthatjuk mondanivalódban:
    *[u]A tudomány végtelen, az élet – rövid..*[/u]

    Versedből kiáramlik ez az életszemlélet, mi szerintem nem más, mint hogy a lét, mely örök, határozza meg tudatunkat is, csak ezt Te egy szép hasonlatokban gazdag versben tártad elénk – hitvallásodul, amennyiben jól gondolkodom- komoly verseden, ütős mondanivalódon ….*sorsomból kinéző…*-en

    [u]Tisztelőd ![/u]

    – keni -[/color][/center]

Szólj hozzá!