Korai virágnyílás – Krematórium


Korai virágnyílás

Becsapott, magányos téltemető
Isten tenyerén ülsz
egy korhadó ecetfa tövében
az adventi nap
csalóka fényében, ámen

———————

Krematórium

Töviskoszorú. Jéghideg falak.
“Mert elhagyatnak akkor mindenek”.
Akkor az angyal félrehajlítja
az elsúlyosult acéllemezt
és benéz azon az ablakon.

———————–

Botos Ferenc

“Korai virágnyílás – Krematórium” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Kedves Ferenc!

    Elgondolkodtatóak verseid.
    Mindkettőben bibliai eredetűek a metafóráid.

    Tetszett!

    Szeretettel: Zsuzsa
    🙂

  2. [color=#990000][u]Kedves Ferenc ![/u]

    Verseid pillanatnyi érzéseid letükröződései.
    Megállják a helyüket ezeken az oldalakon, mert van bennük sok további gondolni-való !

    [u]Üdvözlettel ![/u]

    – keni -[/color]

Szólj hozzá!