Engedd a tavaszt

Összes megtekintés: 1,157 

Engedd a tavaszt

Engedd a tavaszt, s annak
végtelen fényét lelkedbe ömleni.
Engedd a szavakat melyeket
hallani akarsz elmédbe bevésni.
Helyet a szónak teret a tavasznak,
életet a fénynek, e földi létnek,
varázsragyogást, zsibbasztó
ölelést valamennyi lénynek.
Akard e fényt, csiszold a tavaszt,
hangold bátran hangszered,
gondolataidba ültess virágot,
s dicsérd a süvöltő szelet.
Engedd a szót szívedbe is,
öleld magadhoz Legfelsőbb Énedet,
szeresd, szeresd e drága lényt,
s éld bátran itt a Földön életed.
Engedd szeretni tenmagad,
s nézz bátran az Isten felé!
Lásd szemében arcodat,
bocsáss meg magadnak
s mikor kell, lépj bátran
fénylő trónja elé.

Szála Gabriella

2011. 04. 21.

“Engedd a tavaszt” bejegyzéshez 13 hozzászólás

  1. Kedves Zsófi!

    Nagyon megfogtad a lényeget, amit hangsúlyozni szeretettem volna.
    A világot megváltoztatni nem tudjuk, csak gondolkodásunkat és magunkhoz, másokhoz való viszonyunkat. Ezáltal viszont minden megmozdul, vélhetőleg pozitív irányba.

    Köszönöm figyelmedet és észrevételedet, szeretettel,
    Gabi

  2. Kedves Gabi!
    Gyönyörűen szól a versed,mint mindig." Engedd szeretni tenmagad" és "bocsáss meg magadnak " és még
    "engedd a szót a szívedbe " mind arra utal tanuljuk meg magunkat szeretni így másokat is jobban
    szerethetünk.
    Szeretettel olvastalak .Gratulálok, Zsófi

  3. Kedves Gabi!
    Írtam, de eltűnt, mert nem látom a széleket.
    Szeretettel gratulálok: Viola
    /Nem tudom újra írni a fejtegetéseket./

  4. Kedves Ida!

    A világot megváltoztatni nem tudom, csak magamat, ahogy a gondokkal szembe nézek. Ez a versem is azért született hogy erősítsen a hitben, minden úgy jó ahogy van, és elmémben igyekszem a pozitív dolgokat bevésni. Ettől még "jogom" van szomorúnak lenni, és meg is engedem magamnak. A versekkel igyekszem kis örömöt "lopni".

    Köszönöm a figyelmedet, és remélem az élet megajándékoz Téged az öröm megannyi lehetőségével.

    Szeretettel,
    Gabi

  5. Kedves Gabi!
    Én megadom magam ennek a varázsragyogásnak, zsibbasztó ölelésnek… gondolataimba virágot ültetek, s várom, mikor léphetek a fénylő trón elé…

    Gabi… Nem mégsem szólok semmit, nehogy elrontsam ezt a leírhatatlan hangulatot. Köszönöm!

    Szeretettel
    Ida

Szólj hozzá!