Villamoson

Megosztás Nyomtatás 606 megtekintés 8 hozzászólás Kategória: Beküldött versek Szerző:
Villamoson

Megérkeztünk végre,
Ez az utolsó állomás,
Fehér lovat is ölünk,
Mint ősi áldozás.
Szembejön valaki,
Mint Mátyás, álruhás,
Összeesküdtek ellened,
Megint egy árulás.
Kiterítenek ezek,
S lesz is rá áldomás,
Megszólal a csengő,
Véget ért az álmodás!

Felber Zsolt

“Villamoson” bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. Kedves Péter!

    Örülök, hogy újra olvastál!
    Köszönöm gratulációdat:
    Zsolt

  2. Kedves Zsolt!
    Könnyű feladatot adtál nekem álomfejtésből.
    (és ebben nincs semmi politika!):)

    Gratulálok!
    Péter

  3. Kedves Hozzászólóim!
    Köszönöm, hogy velem tartottatok a villamoson!
    Üdv: Zsolt

  5. Kedves Zsolt, kemény szavakba öntött gondolatok a Villamoson című versedben.
    Szeretettel gratulálok: Radmila

  6. Kedves Zsolt
    Ötletes álom, ötletes kivitelezés. Tetszett.
    üdv: Tóni

  7. [i][color=#cc3300][u]Kedves Zsolt ![/u]

    Jó és félelmetes is volt ez éji álmodás, még jó, hogy közbe jött a végére a végállomás !

    [u]Csak Gratulálni tudok ![/u]

    – keni -[/color][/i]

  8. Kedves Zsolt … ügyes kis vers a röpke álomról…
    Üdvözlettel
    Ilona

Szólj hozzá!