Számkivetetten
Minden bátortalan szó, álcázott nevetés,
szíveden hervadó virág – mi rügyfakadás után
pár lépésnyi élet csupán.
A küzdelmes fény-árnyék harcban
fájdalmas lemondással megadja magát-
szirmait hullatván.
Míg riadt vándorként ólomlábakon járva,
a remény útját magad elzárva éled világod-
minden tetted, álmatlan éjed,
szikra villanású lezuhant esélyed
csak egy állomás, s mint sebzett vadállat
torkából feltörő halálsikoly,
a halánték gödréből kiszabadult
múlt emléke hörögve torkon ragad-
elveszve az idegen nyelv otthontalanságában,
a könyörület csak suttogó fohász marad.
2010. 02. 07.
Cobblah Ilona
Kedves Zsuzsikám ..és Meli ..köszönöm az olvasást és méltatást…
szeretettel
Ilona
Kedves Ilona!
Csatlakozom az előttem szólóakhoz. Gratulálok a versedhez, jó lett. Meli 🙂
Kedves Ilona!
Bizony, valaminek (bárminek) a megtapasztalása már másként láttatja velünk a jelent, és kilátásba helyezi a várható jövőnket is. Komoly mondanivalójú versedhez én is gratulálok!
Szeretettel: Zsuzsa
🙂
Egyedi képeken keresztül jut el versed a konklúzióig…
Nagyon tetszett!
Üdv, András
Hát Morgen barátom… ez a téma kicsavart …:D de ezzel, egyszer és mindenkorra lezárva…:):)
Köszönöm a véleményed ..számít…!:)
Üdv.
Ilona
Gabriella kedves … örömmel tölt el, hogy megfogott a vers…
Üdvözlettel
Ilona
Kedves Tóni köszönöm hogy itt jártál…
Üdvözlettel
Ilona
Ilyet még nem írtál!
De írj még sokat!B)
Nagyon kifejező, és lendületes!
Őszintén gratulál öreg barátod:
Péter
Kedves Ilona!
Tiszta, lélekből jövő soraidhoz, gondolataidhoz szívből gratulálok!!! Élmény volt olvasni.
Szeretettel,
Gabi
Kedves Ilona
Nagyon szeretem azokat a verseket, amiket esetleg a második olvasás után kezdek érteni is. Gondolataidhoz és azok versbe viteléhez szeretettel gratulálok Tóni
Kedves Zsike köszönöm
Zsófia kedves … köszönöm méltató szavaidat, s a rám szánt időt..
Üdvözlettel
Ilona
Kedves Keni barátom…valós tapasztalataim vannak az otthontalanság érzéséről.., de valahogy mára már éppen ez a megtapasztalás segít sok mindent másképp látni és megélni..:) puszi
Ilona
:D:D Drága Violám.. hát bizisten van amikor nem a földön járok….:):):) köszönöm hogy olvasol .. visszatérek majd a Dimenzióval 🙂 hozom a verset a jövőhéten az oldalra
szeretettel
Ilona
Ragyogó, nehéz, és komoly mondanivalójú vers.
Szeretettel merültem el szép és sokatmondó soraidban. Szeretettel:Zsike:P
Kedves Ilona !
Meghatóan szép ábrázolás ez a vers a magunknak felállított korlátok betartásáról amely bizony sokszor lemondással,fájdalommal jár ,egy esélyért, aminek gyümölcse a remény s ha bekövetkezik ,ettől nemesebb lesz a lélek.
Örülök és köszönöm ,hogy mély érzésű gondolatokat
megosztottad és olvasója lehettem.
Szeretettel gratulálok,Zsófia
[i][color=#cc3300][u]Kedves Ilona ![/u]
Elvonatkoztatott versed, mindenkit gondolatokra ösztönöz.Metamorfózisod egy tömör és sodró lendületű lenyomata pillanatnyi érzésvilágodnak !
Te sem lehetsz mindig számkivetett, és nem is csak fohász az érzett otthontalanságban !
[u]Szeretettel ![/u]:(:):P
– keni -[/color][/i]
Kedves Ilona!
Nehéz megszólalni, bár egyből ugrottam, mert a címed után, rögtön besoroltam.
Most olvastam az előző versedet is, fantasztikusnak találtam, de megállapítottam, hogy Te sem a Földön jársz. További jó szellemjárást kívánok
Gratulálok mindkét versedhez szeretettel: Viola