Számkivetetten


Számkivetetten

Minden bátortalan szó, álcázott nevetés,
szíveden hervadó virág – mi rügyfakadás után
pár lépésnyi élet csupán.
A küzdelmes fény-árnyék harcban
fájdalmas lemondással megadja magát-
szirmait hullatván.
Míg riadt vándorként ólomlábakon járva,
a remény útját magad elzárva éled világod-
minden tetted, álmatlan éjed,
szikra villanású lezuhant esélyed
csak egy állomás, s mint sebzett vadállat
torkából feltörő halálsikoly,
a halánték gödréből kiszabadult
múlt emléke hörögve torkon ragad-
elveszve az idegen nyelv otthontalanságában,
a könyörület csak suttogó fohász marad.

2010. 02. 07.

Cobblah Ilona

“Számkivetetten” bejegyzéshez 18 hozzászólás

  1. Kedves Zsuzsikám ..és Meli ..köszönöm az olvasást és méltatást…
    szeretettel
    Ilona

  2. Kedves Ilona!
    Csatlakozom az előttem szólóakhoz. Gratulálok a versedhez, jó lett. Meli 🙂

  3. Kedves Ilona!

    Bizony, valaminek (bárminek) a megtapasztalása már másként láttatja velünk a jelent, és kilátásba helyezi a várható jövőnket is. Komoly mondanivalójú versedhez én is gratulálok!

    Szeretettel: Zsuzsa
    🙂

  4. Egyedi képeken keresztül jut el versed a konklúzióig…

    Nagyon tetszett!

    Üdv, András

  5. Hát Morgen barátom… ez a téma kicsavart …:D de ezzel, egyszer és mindenkorra lezárva…:):)
    Köszönöm a véleményed ..számít…!:)
    Üdv.
    Ilona

  6. Gabriella kedves … örömmel tölt el, hogy megfogott a vers…
    Üdvözlettel
    Ilona

  7. Ilyet még nem írtál!
    De írj még sokat!B)
    Nagyon kifejező, és lendületes!

    Őszintén gratulál öreg barátod:
    Péter

  8. Kedves Ilona!

    Tiszta, lélekből jövő soraidhoz, gondolataidhoz szívből gratulálok!!! Élmény volt olvasni.

    Szeretettel,

    Gabi

  9. Kedves Ilona
    Nagyon szeretem azokat a verseket, amiket esetleg a második olvasás után kezdek érteni is. Gondolataidhoz és azok versbe viteléhez szeretettel gratulálok Tóni

  10. Zsófia kedves … köszönöm méltató szavaidat, s a rám szánt időt..
    Üdvözlettel
    Ilona

  11. Kedves Keni barátom…valós tapasztalataim vannak az otthontalanság érzéséről.., de valahogy mára már éppen ez a megtapasztalás segít sok mindent másképp látni és megélni..:) puszi
    Ilona

  12. :D:D Drága Violám.. hát bizisten van amikor nem a földön járok….:):):) köszönöm hogy olvasol .. visszatérek majd a Dimenzióval 🙂 hozom a verset a jövőhéten az oldalra
    szeretettel
    Ilona

  13. Ragyogó, nehéz, és komoly mondanivalójú vers.
    Szeretettel merültem el szép és sokatmondó soraidban. Szeretettel:Zsike:P

  14. Kedves Ilona !
    Meghatóan szép ábrázolás ez a vers a magunknak felállított korlátok betartásáról amely bizony sokszor lemondással,fájdalommal jár ,egy esélyért, aminek gyümölcse a remény s ha bekövetkezik ,ettől nemesebb lesz a lélek.
    Örülök és köszönöm ,hogy mély érzésű gondolatokat
    megosztottad és olvasója lehettem.
    Szeretettel gratulálok,Zsófia

  15. [i][color=#cc3300][u]Kedves Ilona ![/u]

    Elvonatkoztatott versed, mindenkit gondolatokra ösztönöz.Metamorfózisod egy tömör és sodró lendületű lenyomata pillanatnyi érzésvilágodnak !
    Te sem lehetsz mindig számkivetett, és nem is csak fohász az érzett otthontalanságban !

    [u]Szeretettel ![/u]:(:):P

    – keni -[/color][/i]

  16. Kedves Ilona!
    Nehéz megszólalni, bár egyből ugrottam, mert a címed után, rögtön besoroltam.
    Most olvastam az előző versedet is, fantasztikusnak találtam, de megállapítottam, hogy Te sem a Földön jársz. További jó szellemjárást kívánok

    Gratulálok mindkét versedhez szeretettel: Viola

Szólj hozzá!