Alkonyi kétség
Nem esik, csupán
felhős a kedvem.
Hogy azt a rózsát
észre mért vettem!
Jártam a kertet.
Alkonyat. Szélcsend.
Bódító illat.
Csillagfény ébredt.
Leszakasztom? Holt.
Otthagyom? Senyved.
Nem esik, csupán
felhős a kedvem.
Dudás Sándor
Köszönöm Péter!
Kedves Sándor!
Gyarlóságunkat játékos tétovasággal, olyan belső iróniával sikerült megfestened, amihez csak gratulálni tudok!
Péter
Köszönöm minden kommentelőmnek a bejegyzést!
[center][color=#6600ff][u]Kedves Sándor ![/u]
Szép versedet olvasva engem is elkapott a kétség, hogy egy ilyen témáról lehet e írni ennél szebben?
[u]Nekem nagyon tetszett ![/u]
[i]Tisztelettel ![/i]
– keni -[/color][/center]
Most is szépet írtál. Puszil: Mila