A városba sétáltam és megéreztem, hogy valami megváltozott,
A lelkem ma egy hírhozótól bánatos örömhírt, mint vihart kapott.
Szívem köré, mint gyűrű fonódott a sötét s nehéz fekete fellege,
Elszorította, és villámjaival sújtotta, s elöntötte lelkemet a melege.
Elárulta nekem, hogy a nagy Ő boldog és nagyon messze él,
Elárulta terveit s szíve vágya virágát, amitől boldogsága él.
A számomra jó és egyben rossz hír hozója volt társunk, Emese,
Elújságolta, hogy férjhez ment a szívem reménytelen kedvese.
Most ezen a nyáron történt a felejthetetlen és szép esemény,
És ezzel végleg elszállt a csendes, hiú szívbéli buta remény.
Nem tudom és nem is értem, mit gondoltam vagy mire vártam,
Bizonyára teljesen bolond vagyok, ezt most beismerem bátran.
Jó hír ez, hiszen Neki is jár a nagybetűs élettől a boldogság,
Jó hír ez, hiszen forró szíve szerelemtől dobban mostanság.
Jó hír ez, hiszen élete hajója hosszú út után most már révbe ért,
Jó hír ez, hiszen kék színű fényes lelke, van akit végre megért.
Örülnöm kellene, mert szíve boldog, amit neki én nem adhattam meg,
Örülnöm kellene, mert lelke lobog, ami tüzet én nem gyújthattam meg.
Rossz híz ez, hiszen szívünk soha nem találkozhat immár,
Rossz hír ez, hiszen szép tekintete tükrének fénye másé már.
Rossz hír ez, hiszen hangja csengettyűje nem nekem szól,
Rossz hír ez, hiszen most már szívem szerelmet így gyászol.
Sírnom kellene, de még is így helyes ez, ahogyan történt,
Sírnom kellene, de lelkem iránta mégsem gonosz s sötét.
Hát Isten veled, Te gyönyörű „ Leány „, szívem fájó dobbanása,
Isten veled, szép szerelmem, lelkem könnycseppjének csobbanása.
Kívánom, hogy boldogságod és szerelmed szívedben örökké éljen,
Kívánom, hogy szíved s lelked keserű szomorúságtól sose féljen.
Búcsú ez Tőled, életem egyetlen nagy és reménytelen szerelme,
Búcsú ez szívedtől Gizkám, szívem gyönyörű igazgyöngyszeme.
2007. október 11-20.
Deák László Sándor
Köszönöm mindenkinek a kedves hozzászólásaitokat, nagyra értékelem őket és köszönöm, hogy megtiszteltek azzal, hogy leírjátok mit gondoltok a versemről.Örülök annak, hogy tudok nektek olyat írni amit szívesen olvastok. Mindenki iránt mély tisztelettel: Laci.
[center][color=#cc0066]:):):D:P:)))))))))))))))
[u]Francseszkának ![/u]
– keni-től -[/color][/center]
[center][color=#cc0066]
[u]Kedves Fancseszka és Laci ![/u]
Köszönöm a válasz-t/-otokat !
[u]Igaz Tisztelettel ![/u]
– keni -[/color][/center]
[color=#ff0066][/color]Kedves Keni!
Lehet hogy már valahol írtam neked, de félre értésben vagy ugyanis Franciska nem a keresztanyám, nem is lehetne hiszen három éves volt amikor én születtem, ő a verseim keresztanyja és ez hatalmas különbség. Ez a keresztanyaság abból adódik, hogy szereti, értékeli a verseimet, mint egy jó keresztanya a keresztgyerekét. Különben köszönöm a szép értékelő mondataidat, de nem kényszeríthetek és nem is kényszerítek senkit arra hogy írjon a versemhez hozzászólást, aki értékeli a versemet a munkámat és megtisztel azzal, hogy hozzászól azt nagyon köszönöm, aki meg nem értékeli és nem szól hozzá, hát tartsa meg magának a véleményét. Maradok továbbra is tisztelettel a barátod: Laci.
[center][color=#0033ff][u]Kedves Jó Barátom – Laci ![/u]
Versed mindig mélyen megérint, és szíven üt, mert eszembe juttatod vele az én egykori szenvedéseimet is.
A versírásban és az érzésvilágodban én itt felülmúlhatatlannak tartalak, mert hasonló a látásunk, a világ e dolgaiban és a stílusunk is !
Írnék többet, és hosszabban is versed alá, de van nálam erre illetékesebb hozzászólód, aki a Te Keresztanyád, aki régebbről és közelebbről is, jobban ismer Téged, és aki olyan autentikusan és szépen ír verseidhez!
Nem akarom Őt űberolni, sőt szándékomba sincs….
Minden hozzád- szólásával messzemenő egyetértésben vagyok !
Ezzel át is adnám a szót Ö-neki !
[b][u]Szívesen, és nagy érdeklődő csodával határos módon olvastalak most is.
[/u][/b]
– keni -[/color][/center]
Szókincsedet, és készségedet a tökéletes kifejezésre, irigylem.
Fájdalmadat együttérzéssel fogadom.
Gratulálok!
Péter