Összes megtekintés: 1,545
Engedjétek elmenni
Hosszú folyosó
sok a fehér köpeny,
előttük, utánuk
hallgat a csend,
fülhártyám hasítja
régmúlt idők
sirató asszonyai
jajainak
ugyanazt ismétlő
monoton dala.
Hallgassatok
fekete károgó
hollók,
engedjétek
a fény felé
mindazokat,
akik mozdulatlanok.
Radmila Markovic
Drága Zsuzsa, tökéletesen egyetértek Veled.
Köszönöm, hogy olvastál.
Szeretettel: Radmila
Kedves Radmila!
Főleg akkor nagyon szomorú egy ilyen esemény, amikor fiatalok (gyermekek) halnak meg értelmetlenül, akik előtt még ott volt az élet!
Aki meg már nagyon-nagyon idős és főleg menthetetlen beteg, annak megváltás a halál és néha felszabadító az érzés, hogy nem kelll már tovább szenvednie.
Versedet szeretettel olvastam: Zsuzsa
🙂
Drága Rozálka, nagyon sajnálom, hogy fájdalmas sebeket hasítottam szíveden. Nem volt szándékomban. Bocsáss meg.
Ha tudom, soha sem teszem fel ide ezt a versem.
Szeretettel ölellek, és így távolból, virtuálisan törölgetem, gyógyítgatom sebeidet.Szeretettel: Radmila
Kedves Gabi, köszönöm szép hozzászólásod. Szeretettel: Radmila
Köszönöm szép szavaidat kedves Viola. Szeretettel: Radmila
Kedves Veronika,
köszönöm szép elismerésed. Szeretettel : Radmila
Drága Zsike, mindig örömmel látlak versemnél, és olvaslak szeretettel: Mila
Kedves Gábor, örömmel olvastam elismerésed.
Szeretettel puszillak: Radmila
Drága Sándorkám, köszönöm elismerésed. Szeretettel: Mila
Drága Meli,igen, rettenetes még rá gondolni is.
Köszönöm, hogy olvastál: Radmila
Drága Ida, köszönöm, hogy egyetértesz velem. Szeretettel ölel: Radmila
Kedves Radmila!!
Már a címnél elakadt a lélegzetem.
2002. nov.24.-én ezeket a szavakat "ordítottam a Rókus Kórház
udvarán….megríkattál , de nagyon.
Apukám másnap meghalt.
Szép….
Szeretettel:Rozálka
Kedves Radmila!
Nemes gondolatok, nemes egyszerűséggel.
Szeretettel gratulálok,
Gabi
Kedves Radmila!
Fogadd együttérzésemet és egyetértésemet.
Szeretettel gratulálok: Viola
Megrázó szép vers.
Kedves Mila, szeretettel időztem itt Nálad.Zsike:P
Kedves Radmila!
Ahogy olvastam a versed, azonnal egy kép jött a szemem elé..egy hordágyon fehér lepellel letakart embert tolnak egy hosszú-hosszú folyosón.. egy nagy fény felé..
váóóó
csuda vers ez.
puszillak. gábor
Jó hosszú mondat verssé tördelve. Gratulálok Milám!:D
Drága Radmilám, nem kellemes látni, átélni…
azonban igazad van, amikor azt mondod "engedjétek a fény felé"…
Szép vers, komoly tartalommal. Gratulálok szeretettel!
Ida
Drága Meli,
olyan helyen voltam, ahol majdnem minden nap süvítve tolták a halottakat télvíz idején a fürdőszobába, ahol az ablakok tárva nyitva voltak, és csak egy idő után kerültek a hullaházba.
Ezért ilyen a versem
Szeretettel és köszönettel: Radmila
Kedves Rózsika, köszönöm az elismerést.
Szeretettel:Radmila