Felettünk az ég

Összes megtekintés: 616 

Felettünk az ég

Selyem pázsiton feküdj hanyatt,
láthatsz az égen
bárányokat.
Tereli őket az égi pásztor,
lágy déli szél.
Alakjuk változik feléd,
ahogy képzeleted festi eléd.
Boldog ábrándozás,
idilli csend…
Fellegek játszanak,
a gondok tűnnek,
béke születik
benned.
Ha elsötétül az égbolt,
készül a vihar,
ne nézz az égre,
leköphetnek a fellegek.
Eső veri a vállad,
villám cikázik,
támad, a természet lázad.
Haragja elől menekülj,
várd meg, míg elül – kiderül
a fény, – kék égen
hófehér gallér – a bárányfelhős tér.
Ha mégis akarod,
feküdj a vizes füvön – hanyatt.

Tóth Sarolta

“Felettünk az ég” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Kedves Sarolta
    Jól adja vissza versed a természeti jelenséget, és benne magunkat. Szeretettel gratulálok szép versedhez Tóni

  2. Kedves mami!

    Köszönöm kedves figyelmedet – a téma valóban közhely, de talán éppen ezért lehet érdekes, mert mindenkihez szól

  3. Kedves Sarolta!

    Ki nem élte még át azt, hogy fekszik a fűben és elmerül a bárányfelhők nézésében. Ezt a kellemes érzést adtad vissza a versedben. Ezektől a soroktól lesz jó napja az embernek.

    Szeretettel: Jártó Róza

Szólj hozzá!