A holnap kövei

Összes megtekintés: 1,191 

A holnap kövei

A holnap köveit keresem
szavakban, szemekben, s ha nem lelem
gyorsan a sorssal magyarázom életem.
Pedig csak le kellene hajolni
és felemelni a sáros apró kavicsot,
de kezem bekoszolni ma kényes vagyok,
és hátam is egyre csak sajog.
Majd holnap, holnap lehajolok.
Itt az új nap, nevezzük holnapnak
de nem tudok őszintén örülni annak,
mert hiányolom a tegnap kavicsát,
attól nem hallom meg a ma halk szavát.
Bűnbakot keresek, aki miatt nem lelek
csodás, szebbnél szebb köveket.
Majd elszégyellem magam, magamban, csöndesen
de ezt bevallani még mindig nem merem.
Elindulok, az úton nézegetem mások fénylő köveit
és gyorsan zsebre vágom a ma kopott szerzeményeit.
Az enyém apró és poros
a másoké fényes, ők biztos nagyon boldogok.
Majd fejem lehajtva hazafelé kullogok.
Egy tóhoz érek, leülnék és csendben hullajtanám könnyemet,
de gyerekek zajától félő, nyugalmat ott nem lelek.
Indulnék is de eláll lélegzetem.
Egyikükben gyerekkori magamat felismerem, amint
a megtaposott, értéktelen köveket az iszapból szedegetem.
Szemem csillog és az ócska kavicsokat mind zsebreteszem.
Igen, már emlékezem…
Akkor tágra nyílt szemmel csodáltam a világot,
hajamba fontam az árokpartról szakított gyomvirágot.
Énekeltem a széllel, porban taposva koszos ruhában
úgy éreztem enyém a világ.
S enni, aludni is csak muszájból mentem,
mert féltem, elszalasztok egy csodát.
Most itt ülök a parton.
Évtizedek tapasztalása nyomja hátamat
s elfelejtettem milyen is az ha a csoda
egy koszos kavicsban rám akad.
Elővettem hát köveimet és vízbe tettem mindahányt,
s a tó fényesre ölelte őket, nem féltette
kristálytiszta sugarát.

Szála Gabriella

2012. április 17.

“A holnap kövei” bejegyzéshez 13 hozzászólás

  1. Kedves Rózsika!

    Igen a köveink olyanok mint mi. Ha a lelkünket is olyan gyakran "mosnánk" mint a ruhánkat, boldogabbak lehetnénk!

    Köszönöm kedves szavaidat, szeretettel, Gabi

  2. Kedves Gabi…most olvastam versed….nagyon szép..igen apró kavicsokból áll az élet….fel kell szedni,ha fáj ha jó…ha poros mind a tied….;)

  3. Kedves Tóni!

    Azt mondják ha beismerjük a "hibáinkat", megtesszük az első lépést a változás felé. 😉 Próbálgatom…

    Köszönöm a figyelmedet, szeretettel, Gabi

  4. Kedves Gabriella
    Pató Pálos kezdés, bölcs befejezés. Közte az életszemléleted az életed. Gyönyörű munka. Visszafelé haladtam az olvasgatással, a végére maradt a tiéd, de megérte. szeretettel gratulál Tóni

  5. KEDVES VERONIKA, ZSIKE, RÓZSIKA, MELI, ROZÁLKA!

    NAGYON KÖSZÖNÖM, HOGY "NÁLAM JÁRTATOK" ÉS KEDVES HOZZÁSZÓLÁSOTOKKAL MEGÖRVENDEZTETTETEK!

    SZERETETTEL, GABI

  6. Kedves Gabika!

    A poros kövek tisztasága jelentette versed nagyságát.
    Mély tartalmú, versedet szívesen olvastam.

    Szeretettel:Rozálka

  7. Gyönyörű, bonyolult lelkületű vers, többször "olvasós"!
    Rengeteg mindent meséltél és nagyon sok mindent megtudtam Rólad és magunkról is belőle.
    Szeretettel olvastam szép, gazdag érzelmű versedet kedves Gabi! Üdv:Zsike:P

  8. KEDVES RADMILA, KENI, TERIKE, VIOLA, IDA, SÁNDOR!

    Nagyon köszönöm a figyelmeteket!
    Az én életemben és a körülöttem élőkében is gyakorta előfordul hogy elfelejt az ember örülni annak ami van, és örökösen vágyódik valami más után. Ha elérte gyorsan félre löki, természetesnek veszi és jöhet a következő. Egy ideje próbálom megtalálni a csodát egy apró kavicsban vagy fadarabban mint régen. Szó szerint és átvitt értelemben is.
    A holnap köveiért be kell olykor koszolni a kezünket, és fájdalommal is járhat felemelni, de megéri mert a boldogságot nem a csillogó kövek jelentik. Ha a lélek/szív mint egy tó "tisztára mossa" azt, a legszebb szerzeményünk lesz.

    Köszönöm hogy meghallgattatok, szeretettel,

    Gabi

  9. Kedves Gabi!

    Neked kövek, kavicsok, nekem fák, természet, mindkettőnknek múlt és jelen. Bizony tanulhatnánk gyermek önmagunktól. Milyen egyszerű is volt akkor boldognak lenni. Minden apró kis öröm, óriásivá dagadt azóta… Jó is lenne mindig gyermeknek lenni.
    Nagyon magával ragadott a versed. Gyönyörű!

    Szeretettel
    Ida

  10. Kedves Gabi!
    Nekem legtöbbször fejtörést okozol a mélyről jövő gondolataiddal, de elmerengek rajta. Hogy tudod az egyszerű napjaidat átélni ilyen magasságokkal és mélységekkel? De, most ne válaszolj, mert nem várom meg. 😛 Van nekem is min rágódni! 😉
    Egyébként gratulálok szeretettel: Viola

  11. Kedves Gabi!
    A gyermekek nagyon tudnak örülni és boldogok is!
    Tanulhatnánk tőlük.
    A felnőtt "agyon komplikálja"az életet.
    Okos versedet szívesen olvasom és emlékezem én is a gyermekkorom örömeire.
    Köszönöm szeretettel:Teri

  12. [center][color=#993366][u]Kedves Gabriella [/u]!

    *[u]Amit ma megtehetsz ne halaszd holnapra ![/u]*
    És akkor nem jártál volna így.Versed egy emlékekben elmerülő könnyed múltbeli elmesélős költemény!

    Szépen leírtad ezt a versed !

    [u]Szeretettel !
    [/u]
    – keni -[/color][/center]

Szólj hozzá!