A Tiszánál

A Tiszánál

A Tisza felett ballag már a hold,
Arra, amerre vonul a folyó.

Kanyarban füzes, kikötött hajók,
Ártérben víkendházak, nyaralók.

Neonfényben a Csónakház ragyog,
Elpihentek a kajak-kenusok.

A Torkolatnál Damjanich-szobor,
Győztes hadúr volt itt valamikor.

Sötéten mered, csillagokba tolva
A Vártorony s a Vártemplom tornya.

A Tisza folyik: múlt, jövő, jelen,
Ezüst szalagon ring a végtelen.

Dudás Sándor

“A Tiszánál” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Sándorkám,
    mintha filmet néztem volna, olyan híven lefestetted a Tiszát. Az utolsó versszak pedig csodás.
    Szeretettel gratulálok: Mila

  2. Kedves hozzászólók! Nagy örömmel tölt el, hogy tetszést és örömet, szép emlékeket tudtam felidézni Bennetek szerény munkámmal! El kell mondanom, ez a vers egy ciklus darabja, amivel 2008-ban tisztelegtem a 100 éves Nyugat előtt, legnagyobb költőinek stílusában! Így ez a mist feltett versem Juhász Gyulára szavaz! Köszönöm szépen!

  3. [b][i][color=#66cc99][u]Kedves Sándorom ![/u]

    Csak is az tud így írni ilyen szépségesen, akinek valamilyen kötődése is van a Tiszához.
    Gyerekkorom emlékeit idézed fel bennem Szegedtől – Mártély, Mindszent Szegvár, Szentes partjairól HMVásárhelyi születésű lévén…

    Többször láttam a Tisza virágzását, amikor a magas-parti agyagból a kérészek kikelve nászi, – és rögtön utána halálos álmukban esnek rá a Tisza vizére !

    Juhász Gyula, aki Szegedi lakos lévén oly közel szerette a Tiszát tudott róla olyan szép verseket írni, mint pld. a Tiszai csönd c. verse, ami tőle az egyik legkedvesebb versem…

    [u]Őszintén, és szívemen keresztül is gratulálok szép emlékeimet is felkeltő versedhez ![/u]

    – keni – mint egykori Szőke Tiszai gyerek …[/color][/i][/b]

  4. Kedves Sándor!

    Gyerekkorom nagy csodája volt a Bodrog és a Tisza. Ezért is, és mert gyönyörűen ragadtad meg a hangulatot, szeretettel gratulálok,

    Gabi

Szólj hozzá!