Összes megtekintés: 1,112
Varázstükör
Szilaj mén erőtől duzzadón,
vágtat a végtelen réteken.
Feje, mint királyi lobogón,
s szőre csillog fényesen.
Patája, is csillagszóró,
szikrázó port kavar,
nyerítése messze hangzó,
s árulja el, mit akar.
Kitágult orrlyukak,
parázsló szemek,
bámulom a tükröt,
míg csődör nem leszek!
Nyolc sor a Paradicsomról
Tömény kéj, erotika, mámor
teljesen megbabonáz!
Gyönyörtől fülledt éjszaka,
s nincs, ki megzaboláz!
Pillantásod is erkölcstelen,
némán ordít: gyere velem!
Perzselő bőröd, és tested illata,
bölcsőm az, mely hív haza!
Barócsi Péter
[color=#000099][center][u]Kedves Péter ![/u]
Pillanatnyi átgondolás hasonlatok formájában az első versed, mely száguldón átfut az életeden….
Nagy iramú, jó ütemű, dallamos vers, amiben a paták 'dobaja is erősen ver…
Második versed, ha számodra egy paradicsom- ám legyen,
Én kívánom, hogy részedre sok hasonló legyen !
[u]Tisztelőd ![/u]
– keni –
[/center][/color]