Orgonát, tulipánt…

Összes megtekintés: 1,318 

Orgonát, tulipánt…

Orgonát, tulipánt, és jácintot szedtem,
ezeket gyönyörű csokorba kötöttem.
Szívem a masnija, azzal átöleltem,
minden érzelmemet közéjük rejtettem.

Sietek anyámhoz, rám néz, nagyon fáradt,
meleg-barna szeme fénytelen és bágyadt,
átölelem forrón, ő gyöngéden ölel,
átfon két drága kar, én sem engedem el.

Sokáig így vagyunk csendben, ölelkezve,
az érzelmek gyűlnek, egyre a szívembe,
szemembe könny szökik, vállam meg-megremeg,
átjárja szívemet, a hálás szeretet.

Meddig ölel még így, meddig lesz még vajon?
Mi lesz, ha ő elmegy? – ezen gondolkodom.
Lágyan elengedem, csókot adok, hagyja,
aztán azt az egyet százszor visszaadja.

Boldog anyák napját! – súgom neki halkan,
arcomon fájdalom, látja ő is rajtam.
Még ő vigasztal engem, ő, ki oly gyönge,
ígéri, hogy nem hagy soha el, örökre.

Azt mondja, majd fentről, ugyanígy vigyáz rám,
s tudom, hogy betartja, ő, az Édesanyám!

H. Gábor Erzsébet

“Orgonát, tulipánt…” bejegyzéshez 16 hozzászólás

  1. Drága Zsike!!!

    Nem is tudod mennyire fá:(j nekem ez az elkövetkezendő nap.
    Mióta nekem végleg elment anyukám, nem szeretem ezt a napot.
    És most mit tettél velem?…végig sírtam a versedet!:(
    De ez nagyon jól esett.
    Gyönyörű versed nagyon megszerettem…és ha mondhatom nagyon szeresd, csókold és fogd a kezét, mert én még most is annak a betege vagyok 8 év után..hogy ezt már nem tehetem.

    a legszörnyűbb nekem , hogy anyum pont anyák napján már nem tudott megölelni, rá 4 napra halt meg.
    Nem akartalak elkeseríteni, de nekem ezt jelenti az anyák napja….bár én is anya és már nagyi is vagyok.

    Szeretettel ölel:Rozálka

  2. [u]Kedve Hzsike ![/u]

    Mai versed is a szívemhez szólt !

    Itt küldök neked is egy szép dalt :

    [center][b][color=#cc3399]*Az én anyámnak nincs selyemruhája,
    Az én anyámnak nem is állna jól.
    Sötét fejkendő az ékesség nála.
    Filléres boltba vette valahol.

    Az én anyámon nincsen semmi ékszer.
    A könny, a gyémánt mely szemén ragyog.
    Mert ő is érzi, hogy én nagyon régen.
    Oly boldogtalan, szerelmes vagyok.

    Az én anyám, egy oly egyszerű asszony.
    Soha se tudja, mi az új divat.
    Az éjszakákat sorra átvirrasztom.
    Ha szívem fáj, csendesen megsirat.

    /:Az én anyámnak, hogyha szárnya volna,
    Lehozna nékem minden csillagot.
    Az én anyám a megtestesült jóság.
    S én hozzá néha mégis rossz vagyok.:/

    Az én anyámtól engedelmet kérek
    Hogy így szólítom – drága jó anyám
    Mert ennyi sok jót, ennyi drága szépet
    Én nem is érdemelnék meg talán

    Az én anyám dolgos két kezével
    Megsimítja fáradt homlokom
    Én hála telten nézek két szemében
    És a gyémánt könnyeit lecsókolom*[/color][/b][/center]

    [u]Küldöm – szívemmel, és teljes Szeretetemmel![/u]

    – keni –

  3. Kedves Zsike!
    Nagyon szép az anyák napi köszöntőd. Megkönnyeztem… Az enyém már fentről vigyáz rám.
    Neked jó, hogy még van kit köszönteni. Legyen még sokáig, drága Zsike!
    Szeretettel
    Ida

Szólj hozzá!