Egy kis sziget

Egy kis sziget

Világ zaja távol már,
elosont az ifjúság.
Múlt időben csendesen,
pihen az emlékezet.

Egy kis sziget a jelen,
az idő tengerében,
röpke öröm-perceket
áraszt, ezüstös fényben.

Kegyelem a pirkadat,
csillan hajnal aranya,
a szívet beragyogja,
Isteni fény-sugara.

Foglyul ejtett gondolat,
rabságában boldogan
beolvad, a végtelen,
időtlen tengerébe.

Schvalm Rózsa

(2012-01-13)

“Egy kis sziget” bejegyzéshez 7 hozzászólás

  1. Kedves Rózsa, szép képekkel megfogalmazott versedhez szeretettel gratulálok: Radmila

  2. [i]Kedves Keni!
    Kedves soraidat szívből és örömmel megköszönöm.
    Szeretettel:
    Rózsa[/i]

  3. [i]Köszönöm kedves Ida, örülök, hogy tetszett.
    Szeretettel:
    Rózsa[/i]

  4. Kedves Rózsa!
    Szép képek, és jó gondolatok jellemzik versedet.
    Nekem tetszett.
    Szeretettel
    Ida

  5. [center][color=#990000][u]Kedves Rózsa ![/u]

    Finoman és kedvesen megírt emlékezet, és jelen, a versed szövevénye finoman megy és gördülékenyen.
    Van benne zeneiség és harmónia, ami a kedvtelenséget maga is feloldja !

    [u]Sok Szeretettel ![/u]

    – keni -[/color][/center]

Szólj hozzá!