Irma elvtársnő vigasztalhatatlansága
Egy kis május elseje utánérzés…
Összetörten zokog Irma,
Tombol, bömböl, nagyon sír ma.
Könnyár ömlik szemüvegén,
Megvigasztalom, de meg én!
„Ne sirasd a törött bögrét!
Megragasztja kedves Dögrét
Elvtársnő a hatodikon,
S szebb lesz, mint egy szovjet ikon.”
„Jaj, de ez egy Lenin mintás
Volt, min ő és neje kint ás
Dácsakertben kulákot el,
S háttérben két vörös fotel!”
„Lenin elvtárs volt a csészén?!
Elvtársnő, megáll az ész! Én
Elbújnék, mint kinek Nap árt!
Éljen Lenin, éljen a Párt!”
http://fradyendre.blogspot.com/2012/05/irma-elvtarsno-vigasztalhatatlansaga.html
Eső
Oly nagy eső van kinn oda
(Jaj a szórend! Odakinn tán?),
Mintha csak két tanuszoda
Billegne egy mérleghintán.
Csoda-e, ha minden ömöl?!
Ömöl Emil, ömöl Amál,
Ömöl email, minden ömöl!
(Sorvég deja vu-m most blamál.)
Barna kislány áll az esőn,
Bazsarózsát viszek neki
(Jó rím lenne a Danke Schön!),
De csak ordít: Mért nem dzseki?!
http://fradyendre.blogspot.com/2012/05/eso.html
Ollétlanság
Bekapta a ventilátor
Bajuszomat tegnap este!
Nem olléztam, mivel hát orr
Nyeséskor az ember teste
Sajog, mint szerelmi bánat,
Bullharapás gyulladt fülön,
S lórúgás, mely éri számat…
Nem mind, hanem külön-külön.
Juanitám sikolt: „Minő
Rémes lett az orrod, José!
Esküvőnkig vajon kinő,
Vagy menjek a Juanhoz-é?!”
http://fradyendre.blogspot.com/2012/05/olletlansag.html
Szepessy Gábor (Frady Endre)
“Irma elvtársnő vigasztalhatatlansága – Eső – Ollétlanság” bejegyzéshez 1 hozzászólás
Szólj hozzá!
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Kedves Gábor!!! nem adom fel egyszer talán megértelek…szeretettel…Alexáné