Ébredés – Álmodás

Ébredés – Álmodás

Minden reggel azt álmodom,
hogy alszom még egy keveset.
S mikor szemeim lehunyom,
azt, hogy felébredek.

Megteszem míg alszom,
azt mit ébren sohasem.
Ám ébren én mint mindenki,
az álom csendjét keresem.

Ily ellentétek húznak egyre,
jobbra s balra szüntelen.
Ám felderít és erőt ad,
ez igen furcsa küzdelem.

Mit álmomban látok,
arra vágyom fent létben.
S miben élni kell;
Én álmomban attól nem féltem.

Ébredés és álmodozás,
minden elmúló percünk.
És sokszor csak valamit akkor érünk el
ha közben álmodni is mertünk.

Bakos Attila Péter

“Ébredés – Álmodás” bejegyzéshez 7 hozzászólás

  1. Kedves Attila!!! versed számomra nagyon megkapó…mindig álmodom..s imádom. Talán akkor élem át azt amit ébren soha.Szeretek álmodni…köszönöm…és gratulálok…Alexáné

  2. Kedves Attila!
    Nagyon érdekes és gondolatmozgató szép ritmikus versedet olvasva csak azt tudom írni, hogy gratulálok.Az az ember aki az álmokban is merész és az életben is merészen álmodik az harmonikusan tud önmagával élni.
    Remélem, hogy bármit is hoz a sors, te meg tudod magadban oldani a dolgokat, és nem esel kétségbe.Ugyan is nem ijedsz meg, mert tudod, hogy lelked és az éned megbirkózik még a furcsa álmok lehetetlenségeivel is. Sok sikert kívánok Szeretettel Gyöngyi.

  3. Kedves Attila!
    Okos gondolataid amit szép versedben
    megfogalmaztál…nekem nagyon tetszenek!
    Igen meg kell álmodni amit tenni akarunk,de
    aztán "tenni" kell-erős akarattal és kitartással!!!
    Szeretettel azonosultam versed gondolataival:K.Teri

  4. Kedves Attila !
    De jól sikerült magadból kihozni ezt az örök igazságot!
    " Ébredés és álmodozás
    minden elmúló percünk "
    Nagyon szép !
    Szeretettel gratulálok, Zsófi

  5. [color=#cc3333][u]Kedves Attila ![/u]

    Megint egy finoman megírt vers, a tétovázásról, és nagy igazság az álomról és a valóságról.
    Álmokat kergetni csak ébren érdemes !

    [u]Tisztelőd ! [/u] – keni -[/color]

Szólj hozzá!