A tulipán

A TULIPÁN

Volt
egy tulipánom
melyen egy
zöld bimbó nőtt,
várta
a fényt
várta a napot
energiát ő
sehonnan sem kapott.
csak
árnyak
sötét fellegek
de ő hitt-illúziót kergetett.
A nap elbújt
s gúnyosan nevetett.
Kis tulipán bimbóm
mi lesz most veled?
Adnék én erőt
de nékem sincs elég,
Adnék én fényt
de elfogyott már rég.

2012. 05.

Nagy Rozália

“A tulipán” bejegyzéshez 5 hozzászólás

  1. Mint egy kis "kesergő" népdal, olyan hatása volt rám a versednek kedves Rozálkám. Reméljük, hogy lesz még Nap, ami segit ezen a kis vágyakozó tulipánbimbócskán.
    Szeretettel voltam Nálad:Zsike:P

  2. Kedves KEnim , és kedves Lexi!

    Köszönöm kedves látogatásotokat.

    Szeretettel:Rozálka

  3. [u]Drága Rozálka ![/u]

    Egyszer be kell látnunk, hogy a virágok már csak másoknak nyílnak, és, hogy jól van így az idő múlásával az ember mindent megér, még a veszteségeket is.. Kár !!!

    Üdv. – keni –

  4. Rozika!!!!van erőd van fény…csak bízz és kinyílik…szeretettel…Lexi

Szólj hozzá!