Nyomorban
Tekintetedet vonzza a nyomor
De szíved lakhelye egy torony
Egy reklámtáska a kézben
A szegénységet hirdeti: éljen!
Csak azt éred el
Aki tőled kér
Így adjál nekem aprót
Vagy irigyled tőlem az alkoholt?
Ez csak egy darab papír fecni
De mégse tudsz nélküle enni
Szíved felett a pénz
Együtt nem érez
A receptet mondja a tőzsdés
Lelkemben ő nem állít törvényt
A hitel szülte örök tőke
A kölcsönbe kapott élet dől meg
Pecsuvácz Dávid
If there were no debts in our money system, there wouldn’t be any money
Köszönöm mind azoknak kik olvassák verseimet és azoknak is kik pár kedves szót írnak a műhöz.
Szeretettel Dávid!
Szociális problémát feszegetsz versedben
Tetszik.
Szeretettel: Radmila
Köszönöm kedves Dávid!Nem könnyű elfogadni a nyomort.Tetszett a versed:Margit
[u]Kedves Dávid ![/u]
Nagyon egyénien írtad meg – az egymás melletti, de mégis nagy ellentéteket, emberi sorsokról, és a nélkülözéshez vezető útról !
Üdv. – keni –
Kedves Dávid!
Nagyon markáns korrajzot tettél elénk kiemelve az ellentéteket. Nagyon tetszett, amit olvastam. Szeretettel gratulálok: Zsuzsa