Erdély hangja

Erdély hangja

Fenyvesek rejtelmes, titkos világa,
Gránitsziklák s a rengeteg rejtett árnya,
Reményik Sándor, a költő hazája.
Ördög szoroson is átzendül hangja.

Vadvizek zúgását túlzengve kiált,
Túlharsogva havasi szirtek magasát,
Keresve a csúcsokon Isten útját,
Fényében tündöklő, örök igazságát.

Verseiből szól Isten dicsérete,
A Megváltó Jézus fájdalmas keresztje,
Árad belőlük a szeretet fénye.
A hit magvetője, lelkek építője.

Hangzik vigasztaló, bátorító szava,
Fájdalmas összeomlás időszakában.
Emlékeztet végvárak dicső múltjára,
Amikor sebeiből vérzett a haza.

Nem vonzotta a távol szebb világa,
Drága szülőföldje, Erdély hű fia.
Fényesen ragyog felette csillaga,
Nem hunyt ki a szikra, lángját tovább adta.

Schvalm Rózsa

“Erdély hangja” bejegyzéshez 12 hozzászólás

  1. Kedves Rózsa! Ez csodaszép a csodaszép Erdélyről <3 Üdvözlettel: Fufenka

  2. [i]Kedves Ida!

    Köszönöm szép véleményedet. Nem az én hazám, de nagyon tetszik és szeretem Reményik Sándor verseit.

    Szeretettel: Rózsa[/i]

  3. Kedves Rózsa!
    Szép versben emlékeztél meg Remenyik Sándorról. Gyönyörű képeket használsz. Talán a Te hazád is Erdély?
    Szeretettel
    Ida

  4. [i]Kedves Zsuzsa!

    Igazán örülök, hogy élményt adhattam versemmel
    Köszönöm kedves véleményedet.

    Szeretettel: Rózsa[/i]

  5. Kedves Rózsa!

    Gyönyörű emléket adtál vissza nékem verseddel. Szó szerint így láttam, mikor ott jártam, vagy úgy 38 éve. Mindig vágyott lelkem vissza e hazába, de ilyen szépen leíírva, már csak Nálad láttam. Szeeretettel köszönöm meg Néked ezt az élményt!
    Zsuzsa

  6. [i]Kedves Margit!

    Köszönöm, hogy tetszik a versem.

    Szeretettel: Rózsa[/i]

  7. [i]Kedves Lexirózsa!

    Köszönöm, hogy tetszik a versem.

    Szeretettel: Rózsa[/i]

  8. [i]Kedves Róza!

    Szívből örülök, hogy kedves emlékeidet idézi versem.
    Erdély nagyon szép, bizonyára Kézdivásárhely is szép hely.Kedves szavaidat köszönöm, én is örülök!

    Szeretettel: Rózsa[/i]

  9. Kedves Rózsa!!!Nagyon szép…egy másik világba vittél..köszönöm…Lexirózsa

  10. Kedves Rózsa!

    Verseddel vissza repítettél Kézdivásárhelyre, ahol sok-sok időt töltöttem gyermekként. Láttam az emberek vonulását az udvarházak sorjázta utcán a templom felé. Mint a patak, ami folyammá dagad a főtéren. Ott egy pillanatra megpihenve, az égre néztek az emberek várva Csaba királyfi lovas csapatát. Várták a csapatot, hogy utat mutasson. Szemükben a reménytelenség kihűlő fényével. Aztán lehajtva fejüket indultak a templomba, a menedékbe.
    Kedves Rózsa! Örülök, hogy megismertelek.

    Szeretettel: Jártó Róza

Szólj hozzá!