Valahol a hómezőkön,
Vad rideg táj ott honos.
Éltét veszti ott a vándor,
Ki nem bátor és okos.
Szánját húzza hat kutyája,
Mind egyik a jó barátja,
Élni itt csak így lehet.
Összebújva s úgy vacogva,
Mikor leszáll már az est.
Reggelre a hótakaró,
Mint sátor már úgy belep
Enni-inni útra kelni
Itt bizony most senki rest.
Sorban áll a sok jó kutya,
Gazdi hámba fog,
Nagy utat kell még megtenni,
S újra – újra esni fog.
De a célt már érzi, látja,
Lelke mélyén alig várja.
Hisz szerelme az neki,
Kiért utat bevállalta,
S érte bizony megteszi.
Esteledik már az idő,
Szürke felhő gomolyog.
De mi leli, a hat kutya,
Vajon miért is topog?
Még pár lépés megáll a szán,
S mint valami hústorony,
Medve áll a jeges úton,
S vészjóslóan úgy morog.
Elő puska, elő a kés.
De elkésett mindenképp.
Medve mancsa már lecsap,
Vér fröccsen és hús cafat.
Két torokból az ordítás felszakad,
Zeng a mező, felriad a jól megrémült kis csapat
Megvadulva száguld a szán.
Húzza a hat hű kutya.
Nincs már aki irányt szabna,
De tudja a kutya had.
A távolban fény világít,
Sátor áll a fák alatt .
Ide tart a száguldó szán.
Itt is van egy perc alatt.
Kilép a lány – hő így kiállt.
Szeme némán jégé fagy.
Térdre esve úgy borult rá
Szíve rögtön megszakadt.
Esik a hó… senki már nem észleli,
Csak hat kutya ki az eget kémleli.
Alexa Gyuláné
Gratulálok: Radmila
Kedves Ronikám…köszönöm szépen…puszi…Lexirózsa
Kedves Zsuzsikám!!! kicsit fázósra vettem a figurát-biztos a nap….szeretettel Lexirózsa
Kedves Margitkám!!!köszönöm hozzászólásod…Lexirózsa
Kedves Emperor!!!Iduskám!!!csak nem tán…mese csak ..szeretettel…Lexirózsa
Kedves Mami!!! köszönöm…ennyi telt tőlem…Lexirózsa
Drága Lexirózsám!
Igazán jót "hűsöltem" szép szavakkal megírt versed olvasása közben.
Szeretettel: Zsuzsa
Kedves Lexirózsa!
Nagyon szép a versed,csak nagyon szomorú!
Szeretettel:Margit
Kedves Lexirózsa!
Jó nagy tragédiába torkolló mesét, vagy balladát írtál. Remélem, nem árt meg így éjszakára. 🙂 Érdekes volt. Tetszett.
Szeretettel
Ida
Kedves Lexirózsa!
Örömmel olvastam, ismét ezt a művedet. És most se tudok mást mondani, mint először, hogy szinte képregény-szerűen van előttem szomorú, de szépen megírt történeted,
Szeretettel: Jártó Róza
Kedves Rozálkám-Angyalkám!!! Én imádom a meleget…s tudod nekem csak úgy jön a vers…ez egy régi emlék a múltból,kicsit átalakítva.Köszönöm…Lexirózsa
Kedves Rózsa!!!
A mai napon már a második verset olvasom, ami a hóról, a télről szól.
Talán Rózsám elegünk van a kánikulából, és picit óhajtjuk a hűvöset?
A tartalma nagyon megfogott, szívből gratulálok!
pusz:Rozálka
Édes Zsófikám!!! köszönöm hogy írtál,csak a hibáimat nézd el kérlek…(helyesírás)…Lexirózsa
Kedves Rózsa!!! köszönöm…puszika
Kedves Lexirózsa !
Hasonlítassz egy nagy mesélőre,most éppen nem jut az eszembe a neve, mindig nagy szeretettel olvastam. Nagyon jól áll neked is,
s már nem is kell törni a fejem ki az, itt vagy nekünk te, és ugyanolyan szeretettel olvaslak téged is.
Szeretettel gratulálok, Zsófika
[i]Drága Lexirózsa!
Szép – szomorú történet a versed, gratulálok!
Szeretettel: Rózsa[/i]