Napraforgó

Napraforgó

Napraforgó, napraforgó
Milyen szép vagy, mily ragyogó!
Ragyogsz, mint a nap,
Középen a sok-sok mag.
Madaraknak adsz eledelt,
A zsákom már majdnem megtelt.

Hazaviszem én a zsákom,
Télire ezt mind elrakom.
Jönnek majd a kis madarak,
Napraforgót tőlem kapnak.
Nem halnak így soha éhen,
Ez lesz ételük a télen.

2010.

Waldinger Ágnes

“Napraforgó” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Kedves Ágnes!!
    Aranyos gyermek versikédhez szeretettel gratulálok.
    Ha nem is annak szántad, de nagyon arra hajló.

    üdv:Rozálka

  2. Kedves Ágnes!
    Szép és gondoskodó, előrelátó kedves versed jó volt olvasni. Bizony, én is gyűjtögetek télire a madaraknak, akik szívesen látott vendégek nálam.
    Szeretettel: Viola :):P:)

  3. Kedves Ágnes!
    Igazán "gyerekszájba" való szép versedhez szivből gratulálok!
    Szeretettel: Zsuzsa

Szólj hozzá!