Mindig vártam valamit
Mindig vártam valamit,
Valamit, ami hiányzik.
Egy ölelés, egy mozdulat,
Mit soha meg nem kaptam.
Vártam és még várom,
Az egyszerű csodát.
Várom, hogy megtudjam,
Rám még valahol ki vár.
Várom az érzését,
Várom a nézését.
Várom a hívó szót,
Mikor remegve átkarol.
Eljön egyszer,
Eljövök én.
Eljövök, s meglásd
Átölellek én.
Kezed megfogom,
Válladat karolom,
Mire vártam régen,
Eljön már végre.
Ott leszek én melletted,
A melegséget megérzed,
Amely a szívemből árad,
S látod kinyílni a tavaszi fákat.
Waldinger Ágnes
Szeretettel gratulálok kedves Ági: Radmila
[i][color=#6600ff][u]Kedves Ágnes ![/u]
Számból és szívemből vetted ki az én örök bánatos sóhajomat is, de azt hiszem hozzám már nem jön el a várt ölelés kedvessége, amit viszonozni tudnék – talán ???
Szép, szomorú vers, de éljen benned a remény, ami belőlem már hiányzik oly rég !
[u]Szeretettel ![/u]
– keni -[/color][/i]
Kedves Ágnes!!!csak pozitívan…eljön egyszer a nagy Ő…szeretettel Lexirózsa