Ne add fel

Megosztás Nyomtatás 1400 megtekintés 18 hozzászólás Kategória: Beküldött versek Szerző:
Ne add fel

Küzdesz erő felett, beléd rúg az élet,
nem bántottál senkit, mivel érdemelted?
Úgy érzed feladod, nem bírod már tovább,
erőd is elhagyott, összevered bokád,
csak még pár lépés, összerogysz és elnyúlsz;
megbékélsz a sorssal, felkelsz, s tovább indulsz.

Felkelsz, tovább indulsz már-már lelkesedve…
elaléltan rogysz le egy út menti kőre,
bámulod az eget, csakhogy rád nem szakad,
összeszeded erőd, feladni nem szabad,
bármi történjék is, küzdeni kell tovább…
Ott a távolban már a nap ragyog terád!

2012. július

Kőműves Ida

“Ne add fel” bejegyzéshez 18 hozzászólás

  1. Köszönöm, kedves Katalin. Örülök, hogy tetszett a vers és hogy véleményezted.
    Szeretettel
    Ida

  2. Köszönöm, drága Milám, te is tudod, hogy mindannyiunkra ugyanúgy illik. Ilyen az emberi élet.
    Köszönlek.

    Szeretettel
    Ida

  3. Ismét csodás verset olvastam Tőled, kicsit rám illik.
    Szeretettel ölellek: Mila

  6. Kedves Zsike, kedves Margit!

    Köszönöm látogatásotokat és a kedves biztatást. Nagyon örültem nektek.
    Szeretettel
    Ida

  9. Köszönöm, drága Rózsa, érző és értő olvasatod.
    Nagyon örültem neked.

    Szeretettel
    Ida

  10. Kedves Keni!
    Rád éreztem, és mindannyiunkra. Ki ne rogyott volna le már néhányszor az út menti kőre? De tudod, felkelsz és mész tovább, mert ott a távolban már a nap ragyog terád… Csak ne add fel!!!
    Köszönöm a látogatásod, kedves Keni.
    Szeretettel
    Ida

  11. Drága Zsuzsa!
    Örülök, hogy találónak érzed. Magam is azt hiszem, ez mindannyiunkra igaz, ilyen küzdelmes az élet, csak éppen nem szabad feladni. Mindannyian lerogytunk már egy párszor az út menti kőre… Ne add fel!!!
    Köszönlek.
    Szeretettel
    Ida

  13. Kedves Viola!
    Ugye, hogy stimmel rád? Rám is stimmel, azt hiszem minden emberre igaz. Ez az élet, ilyen küzdelmes, éppen azért: Ne add fel! Ragyog még a nap Rád!
    Köszönöm, hogy olvastad.
    Szeretettel
    Ida

  14. [i] Drága Ida!
    Küzdelmes az élet, de fontos, hogy a remény csillaga mindig ott ragyogjon felette.

    "bármi történjék is, küzdeni kell tovább…
    Ott a távolban már a nap ragyog terád!"

    Gratulálok! Szeretettel: Rózsa[/i]

  15. [color=#3366ff][u]Drága Ida ![/u]

    Engem mát annyit tépett és mart az élet, annyiszor kényszerültem térdre rogyva, hogy kérjek még egy kis időt és megkaptam, de minden megint-csak újra kezdődött…
    Ezután mit tehetnék ?
    Hinni, remélni, újra talpra állni és menni tovább – de egyre merülő akkumulátorral, és nincs semmi ami feltöltene – hidd el és megértelek, – nagyon nehéz !

    [u]Rám-éreztél !
    Köszönöm ![/u]

    – keni -[/color]

  16. Drága Ida!
    Tökéletes megfogalmazását adtad az emberi lét értelmének, még ha az sokszor kudarc is, de kódolva van belénk, az "állj fel, és menj tovább"! És csodásan fogalmaztad meg!
    Szívből, szeretettel gratulálok: Zsuzsa

  18. Kedves Ida!
    Telibe találtál! Rám stimmel, "ne add fel" biztos, hogy más is megszívlelheti és ezt az üzenetet küldöm Neked is vissza.
    Köszönettel gratulálok: Viola :):P:)

Szólj hozzá!