Napsugár
A napsugár reggel rebbenti pilláit,
Nyitott szemmel dönti felénk sugarait.
Fényét küldi ránk, ontja felénk,
Simogatja arcunkat, és miért ne tenné?
Nyomában kikelnek a földben a magok,
Termeli a lovaknak az ízletes zabot.
Felszívja a tengerekből a vízcseppeket,
Így kergeti felénk az áztató fellegeket.
Lekerül miatta a nehéz nagykabát,
Kiteszi a házból az öreg vaskályhát.
Amikor végre csendesen lenyugszik,
Velünk, szeretetben békésen aluszik.
Waldinger Ágnes
Szeretettek gratulálok: Radmila
[i][color=#006600][u]Kedves Ágnes ![/u]
Csak a valóságról írtál !
Üdv. – keni -[/color][/i]