Felemel egy kéz
Állok mély szakadék szélén,
nincs út, mi átvezet rajta.
A kék ég messzeségbe vész,
hogy jutok át a túlpartra?
Önbizalmam reccsenő ág,
nem képes tartani engem..
görcsösen kapaszkodom bár,
zuhanok, s a mélybe esem
Ketrecbe zár vasakaratom,
nem enged felfelé néznem.
Nem látok túl a homályon,
botlok ütközés kövében.
Botlás megnyitja látásom,
ködfátyla oszlik előttem.
Menekvés útja világos,
lepel nem zárja előlem.
Felemel a mélyből egy kéz
szeretet hídon vezet át.
Lábam, nyomába bízva lép,
éltem, tudom célba ért már.
Schvalm Rózsa
[i]Drága Zsuzsám!
Szívből köszönöm szép véleményedet.
Szeretettel[/i]: Rózsa
[i]Köszönöm kedves Radmila.[/i]
Drága Rózsám!
Ez valami gyönyörűség, melyhez szívből gratulálok!
Szeretettel Zsuzsa
Szeretettel gratulálok versedhez: Radmila
[i]Kedves Lambrozett!
Köszönöm szépen, hogy tetszett a versem.
Szeretettel: Rózsa[/i]
Mély vallomás, mívesen előadva. 🙂
Tetszett az egész, cuzame. Szia. Éva
[i]Kedves Rozálka!
Köszönöm, hogy tetszik. Versemet egyes szám első személyben írtam, de nem kizárólag csak magamra gondoltam.
szeretettel: Rózsa[/i]
Drága Rózsa!!
Nagyszerű vers. Nagyon tetszik, az a kéz még nagyon jó időben érkezett.
Puszi neked, nagyon hiányoztatok nekem, de most már kicsi időm lesz!!;)
Baráti üdv:Rozálka
[i][i]Kedves Ida!
Nagyon örülök, hogy tetszik a versem, köszönöm.
Szeretettel: Rózsa[/i][/i]
[color=#006633]Kedves Rózsa!
Nagyon megfogott a versed. Talán valóban mindig a szakadék szélén járunk, csak észre sem vesszük, mert van egy kéz… Gyönyörű, nagyon tetszik.
Szeretettel
Ida[/color]
[i]Kedves Margit!
Köszönöm, hogy tetszik a versem.
Szeretettel: Rózsa[/i]
[i]Kedves Lexirózsa!
Köszönöm, hogy tetszik a versem.
Szeretettel: Rózsa[/i]
Kedves Rózsa!
Nagyon szép a versed!
Legjobban az utolsó versszak tetszik.
"Felemel a mélyből egy kéz
szeretet hídon vezet át.
Lábam, nyomába bízva lép,
éltem, tudom célba ért már."
Szeretettel:Margit
Kedves Rózsa!!! nagyon szép …szeretettel gratulálok…Lexirózsa