Feltámadó életek avagy Feltámadó szeretet

Összes megtekintés: 394 

Feltámadó életek
avagy
Feltámadó szeretet

Rád leltem a szénakazalban
Hol koszos, száraz az avar,
Rád leltem a kósza zajban,
Hol a kín szinte már avas,

Feltámad a nap hajnal reggelén,
Feltámad a szél, a kéj tengerén,
Nyugszik most így a dél,
Északnak hűvös keletén.

Aranybarna-piros a táj,
Ébredés újuló szigetén,
Kezdetét veszi a vég,
Ébredés áldó reggelén!

Múlva telik egy ezrednyi év,
Viharfelhők szeles orkán élén,
Múlva telik egy ezrednyi év,
Hogy mindenki együtt él.

Budapest, 2012. 09. 09.

Dudás Krisztina

“Feltámadó életek avagy Feltámadó szeretet” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. Kedves Krisztina!

    Bevallom, nem igazán értem a versedet. Talán még dolgozni kellett volna rajt kicsit, mert a rímei nem nagyon passzolnak össze.

    Cs Nagy László

Szólj hozzá!