A múlt napraforgói
szinte most is érzem az olajos magok illatát
ahogy a nap száradásig égeti őket
kezem még őrzi a lenyomatot
ujjaim nem felejtik el a szirmok táncát
kinyújtott tenyeremből a verebek csipegettek
s vígan szárnyra kelve verték fel a csendet
megérintve csőrükkel a távoli horizontot…
Huszárné Vass Edina
kedves Edina Remek..gratulálok..Lexirózsa
Kedves Edina!
Néha a sok is kevés, de most a kevés éppen elég.
Átjött a tartalom és ez a jó vers.
szeretettel:Rozálka