Éj utazója

Megosztás
 | Nyomtatás | 18 hozzászólás | 1450 megtekintés | Kategória: Beküldött versek| Szerző:

Éj utazója

Rezdül az éjben a sárga levél,
bűvöli fák koronája,
pislog az égen a tünde remény,
csillagok ősz muzsikája

csendül a légben, ütemre cserél
álmot a csend takarója,
csobban a lombban, örülve mesél
múltat az éj utazója.

Csöppnyi levélen a csacska idő
sárga varázst az avarba
hullat, a Hold, jaj, a vén szerető,
csókjaival betakarja.

“Éj utazója” bejegyzéshez 18 hozzászólás

  2. Most nagyon-nagyon szégyenlem magam, mert nagyon rég olvastam Zina verseket.
    Zinát aki közel sem senki a versirodalomban. Nagy öröm volt a versed! (l)
    / Miklós /

  3. Kedves Brigitta, örülök, hogy itt jártál; szeretettel láttalak az őszi hangulatban így május környékén is:)

    A Poet-en nem vagyok jelen és nem is voltam, szerintem mi innen, a HM-ről ismerhetjük egymást…

  4. Kedves Zina!

    Voltam már eddig itt? S ha nem,miért nem?
    Csodálatosan írsz! Mintha már a Poet-ról ismernélek…

    Nagyszerű vers ez is, kissé bizarr,így április környékén az őszi
    hangulat…
    Örülök,hogy idetaláltam 🙂
    B.

  6. Ez elképesztően jó, kedves Zina! Olyan, mintha egy dalszöveg lenne, nagyon szép és dallamos. A témaválasztásért külön dicséret. 😉

    Üdv,
    Peti

  7. Kedves Zsófi, köszönöm szépen a figyelmedet. Daktilusban íródott az egész, de teljesen igazad van, a 3. versszak, ahogy Te átírtad sokkal gördülékenyebb és nem bicsaklik a nyelv az egymás melletti szavaktól, és a ritmusa is jó, bár más, mint az előző 2 versszaké. Örülök, hogy foglalkoztál vele, szeretettel láttalak. 🙂 (f)

    Miklós, örülök, hogy kilábaltál a betegségből, és köszönöm szépen a figyelmedet.
    Wakitahoo = vakít a hó, csak úgy magyarosan :)) Igazad van, már nem az vakít, szívesen át is írnám, de tartok kicsit attól, hogy Józsi főnök megint rám szól:D

  8. Kicsit el voltam krahácsolni és lemaradtam belőletek, de igyekszem bepótolni, ha nem is mindent.
    No szóval! Valami csodát hoztál ide, úgy kellett visszavarrni az államat, nehogy leessen B)
    no jóóóó nemis, de majdnem-ám! REMEK! Csak ezt a Wakimikik-hahómikit tudnám kimondani! 😛

    Lélekölelésem: / Miklós /

  9. Ránéztem és már tolult a dallam. Egyszerűen csodás,
    azonban utolsó versszak második harmadik soránál kiestem a ritmusból.
    A " sárga" szó helyett a "hullat" , és a " hullat " helyében a -sápadt- szóval tökéletes a ritmus.

    Csöppnyi levélen a csacska idő
    hullat varázst az avarba
    Sápadt a Hold, jaj, a vén szerető
    csókjaival betakarja.

    Ezt őszinteségnek vedd, nem kötekedésnek, tudod ,úgy ahogy tőled megszoktam.
    Szeretettel gratulálok, Zsófi

  11. Igen, a szöveg is érthető, abszolút! 🙂
    Megfogott engem is a ritmusa, kár, hogy nincs verselemző, szerintem nem sokat kellene igazítanod, hogy tökéletes időmértékű legyen.
    Gratulálok, tetszik nagyon!
    Mária

  17. csupa dallam, csupa kellem, csupa baj, leleknyugtato, elandalito hangulat…akar a lenge nyari szel,mely az ejben mesel, s aludni a berekben keres agyat, hol alomba ringatja a nadas…gratulalok remek versedhez szeretettel:b:)

Szólj hozzá!