Lelkem teraszán

Megosztás Nyomtatás 1640 megtekintés 17 hozzászólás Kategória: Beküldött versek Szerző:


Lelkem teraszán

Lelkem teraszának főhelyén
Kedvem picit babrál szőttesén –
leplezné rongy-kopott zászlóját
csend veri lepergő zárszóját.

Egyengeti útját másoknak
kötözne sebet, mik fájóak –
istápol szenvedő szíveket
nékik fest életet, színeset.

Temetne engem, kit feledett
szerintem kevésbé szerethet –
lógatja lábát a mélybe le
tűnődik mit tegyen énvelem.

Nyavalyás létem levitézlett
velem elhitette, már kész lett –
mire értek életnek nyelvén
sejtjeim felették az elmém.

Testem kopottasan csengetne
ott, hová nem vágyom cseppet se –
megelőz hajlottan szellemem
ülhet majd Kedvem a fellegen.

(2012. szeptember)

– lambrozett –

“Lelkem teraszán” bejegyzéshez 17 hozzászólás

  1. Kedves Margit! 🙂 Nos, mostanában épp elég dolgon kell mozgatni az agy-tekervényeimet. Ami egészen más téma, mint az általad említett. Közben nincs idő "elkalandozni".;) Majd ha leülepszenek az aktualitások…akkor előbújhatnak a szép ifjúság emlékei.
    Örültem Neked.

    Szia drága Katalin! Köszönöm szépen értő szavaidat és jókívánságodat. Puszi. 🙂

  2. Drága Icu, Rozálka, Radmila és András!
    Engem nagyon meghat, ha (úgy tűnik) közel bírok kerülni mások szívéhez. Olykor kicsit nehézkesebben vagyok érthető, olykor könnyebben. Ezt én bevállalom.:)
    Minden vendégemért igen hálás vagyok. Éva

  3. Sziasztok!:)
    Akkor most visszatérek néhány előző hozzászóláshoz, melyekhez – úgy érzem – van hozzáfűznivalóm, a sok-sok köszöneten kívül, melyeket a látogatástokért mondok.

    Csaba kedves! Tudod Te, hogy nem mindig azt foglaljuk írásba, amit a pillanatnyi hangulatunk diktál. Olykor egész egyszerűen csak…effélét (vagy affélét) )kívánunk megfogalmazni, a nevetős vagy a szomorkás kedvünktől függetlenül. Egyébként az ötödik x-en túl. Kettővel túl.;)

  4. Kedves Lambrozett!
    Ez a sorsunk.Én is így vagyok.Most azt mondom—ne gondolj előre,–csak vissza a szép ifjúságra, a szerelemre!
    Szeretettel:Margit

  5. Kedves Lamrozett!

    Lemondó, megfáradt hangulatú szomorkádat szeretettel olvastam

    Üdv, András

  8. Nagyon szépen köszönöm Mindenkinek a hozzászólást. Már hatodjára próbálok beírni Nektek válaszokat, de mindig-minden elszáll. 🙁 A gépem nincs a helyén, itt utál lenni. Ne haragudjatok. Mihelyst bírok, visszatérek. Puszi.

  9. Kedves Lambrozett!

    Nagyon tetszenek a verseid, de azt hiszem, ezt a múltkor már írtam.
    Ez a versed is közel került a szívemhez.

    Gratulálok szeretettel: Icu

  10. Kedves Éva!
    Kicsit frusztrál versedben a lemondás, beletörődés a hétközmnapok sivárságába. Nem tudom milyen idős vagy, de szerintem is még túl fiatal ahhoz, hogy így leírd magad. Ahogy Rejtő hőse, Tuskó Hopkins mondaná: "…fel a fejjel…".
    Lesz ez még szebb, és akkor csak csodálkozol a mai letargikus éneden.
    Szeretettel és féltéssel: Csaba

  11. [center][color=#009900][u]Kedves Lambrozett ![/u]

    Csodás versed hiába szól arról, hogy gyengülni kezdene már az elméd, sőt ellenkezőleg bölcsül és belát és mindenbe belelát – még akkor is ha mások ezt nem sejtik….
    Életed erős és elméd üt még mint kalapács, felvehetné veled a versenyt száz kovács !

    [u]Szeretve ! [/u]

    – keni -[/color][/center]

  12. Kedves Lambrozett!! a szemem még jó!! láttam a képed.Fiatal és szép vagy.A tények tények maradnak akkor is ha néha megcsipkedjük egymást…puszika Lexirózsa

  13. Drága Éva! Ma bizony nem bántam meg, hogy beléptem a légteredbe, nagy élmény volt!
    szeretettel ölellek: zsuzsa

  14. [color=#006633]Kedves Éva!
    Nagyon tetszik a versed, s úgy érzem, hogy ez kicsit mindannyiunkról szól.
    Szeretettel gratulálok!
    Ida[/color]

  15. Drága Rózsa és Zsike! Hálásan köszönöm a vizitet.:)

    Édes Lexim! Szép? Hmmm…nane…

    Zsike kedves! Elég elvont (legtöbbször) az én gondolatmenetem. Nagyon örülök annak, ha mégis értve vagyok.

  17. Kedves Lambrozett!! ahhoz ,hogy ott lógasd a lábad még túl fiatal vagy és szép.Maradj csak itt és írj nekünk szép verseket….Szeretettel…Lexirózsa

Szólj hozzá!