El kell menni

El kell menni

Itt az idő, el kell menni.
Ez ellen nincs mit tenni.
Megérteni sosem fogjuk,
Mindent itt kell hagynunk.
Mindenki, ki megszületik,
A legvégén el kell menni.
Bölcsességed magaslatán
A mozgásod egyre sutább.
Egyedül már menni sem tudsz,
Messzire így te már nem jutsz!
Emlékek a régiek, most
Hogy mi van, elfelejted.
Megszülettünk. Az sem könnyű.
De meghalni! Az a szörnyű!

Waldinger Ágnes

“El kell menni” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. [center][color=#333399][u]Kedves Ágnes ![/u]

    Ez egy nagy levegővétellel, jól kitörő, és erősen összekalapált /szegecselt / vers !

    [u]Üdvözöllek ![/u] – keni -[/color][/center]

  2. Kedves Ágnes!!! ez az élet törvénye.Születünk s meghalunk.Gratulálok szépen írtad meg…Lexirózsa

Szólj hozzá!