Körbe-körbe

Körbe-körbe

Olyan vagyok mint egy óra,
körbejár a mutatója.
Körbe-körbe ugyanarra,
fel is másznék én a falra.
De, nem haladok előre,
csak szédelgek egyenlőre.
Bezárult kör körülöttem,
néha …hiszem megőrültem.
Nem akarok óra lenni!
…mindig körbe-körbe menni!
Ki szeretnék lépni ebből,
másfelé haladnék egyből.

2012. 09.

Nagy Rozália

“Körbe-körbe” bejegyzéshez 9 hozzászólás

  1. [small][b][color=#ff6600][u]Drága Rozálkám ![/u]

    Örömmel olvastam vagy viccesnek, vagy ironikusnak, vagy komolyan gondolt versedet !

    [u]Szeretettel lánykámnak ![/u]

    – keni -[/color][/b][/small]

  2. [i]Kedves Rozálka!

    Tetszik a versed, gratulálok!
    Szeretettel: Rózsa[/i]

  3. Ez jó, nagyon.:) Talán egyelőre és nem egyenlőre, de az én hibáim ettől sokkal nagyobbak szoktak lenni. Általában egybeírok mindent, amit nem kéne. Ráadásul tudatosan. 😉 Üdv.Éva

  4. Kedves Rozálka!

    Jó vers, tetszett….
    Mi van veled barátném, úgy eltűntél, talán beszippantott az a bizonyos óra???:D:D

    Ölellek szeretettel: BogIcu

  5. [color=#006633]Kedves Rozálka!
    Kissé önironikus versed megmosolyogtatott.
    Talán nem annak szántad, csupán a hangulatod íratta veled… bár meg tudlak érteni.
    Szeretettel
    Ida[/color]

  6. Aranyos Rozálka!

    "ki szeretnék lépni ebből
    másfelé haladnék egyből."

    Szívemből beszéltél!

    Szeretettel: Jártó Róza

Szólj hozzá!