Mesél a szél…

Mesél a szél…

Messzi tájról fúj a szél,
havasokról jéghegyekről.
Tengerekről is mesél.
medvékről és emberekről.

Kik ott élnek valahol,
őszt nem tudva nem ismerve,
Jéggé fagyott hóhalmon,
életüket így szeretve.

Téli szél havat hordja.
Hófehér lesz az avar,
a zöld fenyő sipkát húz majd,
Hogyha jő a hóvihar

Kis emberek,kemény hideg,
nagy pelyhekben hull a hó.
Oda haza vár a meleg,
s talán már a télapó.

Anyu apu ajtót nyitja,
futás gyorsan befelé.
Le a kabát le a csizma,
kályha ontja melegét.

Mosdás fürdés vacsora,
Majd futás az ágyikó
Esti puszi az arcokra,
S jön az álom kismanó

Kinn az utcán fúj a szél,
a fenyőt jól megrázza
Megint mond egy új mesét
de az már a nyárt formázza.

Alexa Gyuláné

“Mesél a szél…” bejegyzéshez 22 hozzászólás

  1. Kedves Lexirózsa!
    Megjött a hideg és a hó!Vagyis itt a tél!Nagyon szépen írtad a szél,a hideg uralkodását.Tetszett ez a könnyed versforma!
    "Messzi tájról fúj a szél,
    havasokról jéghegyekről.
    Tengerekről is mesél.
    medvékről és emberekről."
    Szeretettel:Margit

  2. Édes Iduskám!! nehéz szülés volt és kicsit ütődött is lett.4x ugrottam neki…De köszönöm,hogy elolvastad és találtál benne jót is. Lexirózsa

  3. Igen itt a tél. Holnap megjelenik a az utolsó ember is:)
    És ha lehet hinni havat is hoz. A tél ékessége maga a hó
    Gratulálok a vershez.Nekem tetszik

  4. [color=#006633]Kedves Lexirózsa!
    Igazad lehet, közel a tél, mert már a csontjaimban érzem… 🙂 Jó lett a versed, nekem különösen a harmadik versszak nagyon találó. Gyermekversnek is elmegy…
    Szeretettel
    Ida[/color]

  5. Tudod édesem ami nem megy én nem erőltetem.Még soha nem írtam át versem.Ezt írtam 4x hát nem lett jobb.:D Így maradok önmagam…slissz -slussz és kész. Puszika Lexi

  6. Hmmm.:) Megfazoníroztad magad. 🙂 Ez másképp néz ki, mint az eddigiek. Véleményeddel egyetértek, amit Te fogalmaztál meg. Dolgozz rajta, drága Lexim. Lassan, nem sietve. Szótagszám, ritmus…ha már versszakokba szedted. Az alaphangulat kedves, bájos. Puszillak. Éva

Szólj hozzá!