Összes megtekintés: 850
Télpihékkel
gyémántos télpihék
hívogató táncának dacára
a lélek riadtan céltalan lebeg
vágya annyi csak
szárnyalni ég és föld között
kacagva lenni idelent
s bejárni éjjel a végtelent
de sárba húzza büszke elme szava
és rozsdás lánccal
illeti tapasztalások garmada
a lélek sarokba bújva fázósan megremeg
de ablakra fagyott jégvirágon át villanó
szikrától reménye újra feldereng
csillagnak holdnak dalától erőre kap
s puha hópihékkel incselkedve
útnak indul hogy házak ablakából
kicsurgó lágy karácsonyi ritmusra
táncba hívjon megannyi
dermedt lelkeket
Szála Gabriella
2012. 12. 16.
Kedves Titanil, Katalinka és Zsike!
Kicsit megkéstem, de őszinte örörmmel köszönöm meg látogatásotokat és a kedves szavaka!
Szeretettel, Gabi
Békés boldog új esztendőt kívánok!
Szeretettel olvastam szép, télpihés versedet kedves Gabi!
Zsike:P
Kedves Gabi!
Örömmel olvastam szép versedet!
Boldog, meghitt Karácsonyt kívánok!
Szeretettel: Titanil
NAGYON KÖSZÖNÖM MINDENKI KEDVES SZAVÁT!!!!
SZERETETTEL, GABI
Kedves Gabi!
Gyönyörű vers.
Szeretettel: Rózsa
Drága Viola!
Hasonló szépet gondolok Rólad! De őszintén nem értem, Te engem miért csodálsz? Azért nagyon köszönöm!!!!
Sokszor ölellek, Gabi
Kedves Gabi!
Olvastalak, elgondolkoztam és csodállak.
Szeretettel: Viola