Hallom

Hallom

Hallom lépteid,közelegsz
Hallom a hangtalan éji neszeket
Hallom az esőcsepp ahogy kopog
Hallom az eresz ahogy csorog.

Hallom bentről a kedves hangodat
Hallom szabad s a válasz igent
hallom az ajtó lassan kitárul, már
Hallom érzem az ismerős illatodat.

Hallom a talpad kipp-kopp hangjait
Hallom egyre közelebb a lüktetést
Hallom a bőröd átveszi a ritmust
Hallom a szívünk sörtűzként ver.

Hallom már itt állsz velem szemben
Hallom ahogy pumpálod a levegőt
Hallom a feléd nyújtó karom surranását
Hallom a mágnes sistergő vonzóerejét.

Hallom, ahogy a két erő remeg
Hallom átveszik egymás lüktetését
Halljuk egymás kimondhatatlan szavait
Halljuk érezzük egymás szeretetét.

Révész Jánosné Clarisz

2013. 01. 16.

“Hallom” bejegyzéshez 11 hozzászólás

  1. [color=#006633]Szépen idézted meg a múltat, kedves Clarisz.
    Szeretettel
    Ida[/color]

Szólj hozzá!