Guberáló


Guberáló

Pirkad, susog a vak sötét,
álomfaló árny az utca kövén.
Guberáló jön, minden reggel,
a kuka gyomrában kutat.
Kinek gyűjt annyi lomot, kenyeret,
kutyának vagy magának?
Ott legbelül rázza az undor.
Liheg a hit benne, mint egy buldog,
s megóvja az eleven haláltól.
Nehéz terhet cipel,
nem fáj már semmi sem.
Hazatolja a biciklit csendesen.

Tóth Jánosné

“Guberáló” bejegyzéshez 20 hozzászólás

  1. Kedves László!
    Ennek a versnek több változata van. Itt az egyik sz.szólás alatt is.:)
    A lényeg viszont ugyanaz.
    Köszönöm, hogy olvastál.:)
    Szeretettel láttalak: Ica

  2. Kedves Ica!

    Még mindig ráz a hideg. Döbbenetes, valóságos…
    Nagyon, nagyon…

    Szeretettel gratulálok, Gabi

  3. Édes Icuskám!! Én sajnos minden nap találkozom ezzel a jelenséggel . Lexirózsa

  4. Kedves Ica! 🙂
    Olvastam mindkettőt. Szomorú szelet ez a világból.
    De ez a világ már csak ilyen. S a szeletek mégis életképes egységet alkotnak. Többnyire. Éva

  5. Köszönöm kedves Péter.
    Örültem, hogy meglátogattál.
    Mielőtt elküldtem, első felindulásomban írtam ezt a verset. Ezt nem szabadna, dédelgetve formálni kellene.
    Ma reggel átírtam, úgy érzem így jobb.

    Guberáló

    Pirkad, susog a vak sötét,
    álomfaló árny az utca kövén.
    Az idő gazdátlanul kereng.
    Guberáló jön, minden reggel,
    a kuka gyomrában kutat
    gyűjti a lomot, kenyeret,
    Micsoda istenverte juss,
    mi a kutyának és neki jut.
    Ott legbelül rázza az undor.
    Liheg a hit benne, mint egy buldog,
    s megóvja az eleven haláltól.
    Nehéz terhet cipel,
    nem fáj már semmi sem.
    Hazatolja a biciklit csendesen.

    Üdvözöllek: Ica

  6. Kedves Ica!
    Nagyon szomorú látványt jelenítesz meg szép versedben, gratulálok!
    Szeretettel: Rózsa

  7. [color=#006633]Nagyon szomorú sorsképet ábrázoltál, nagyon szépen, kedves Ica.
    Szeretettel
    Ida[/color]

  8. Köszönöm Kedves Katalin a megértő szavaidat. Nap mint nap látom a kukázókat, akik a biciklijükre pakolják szótlanul, a nekik talán kincset érő dolgokat Szomorú sorsok, egyre több.
    Szeretettel láttalak: Ica

  9. Kedves Margitka!
    Nem lehet szó nélkül elmenni, ilyen nehéz sorsok mellett.
    Örülök, hogy olvastál.
    Szeretettel: Ica

  10. Kedves LexiRózsa!
    Köszönöm a látogatásod és, hogy együttérzéssel vagy a valóélet szörnyűségeivel.
    Szeretettel: Ica

  11. Kedves Tibor!
    Köszönöm, hogy olvastad a versem, örülök a véleményednek. Jólesik az érdeklődésed.
    Szeretettel üdvözöllek, csak neked: Ili 😛

  12. Kedves Ilike!
    Nem könnyű a "Guberáló" élete.
    "a kuka gyomrában kutat.
    Kinek gyűjt annyi lomot, kenyeret,
    kutyának vagy magának?"
    Csak élni akar–bármilyen áron.Az ember szíve elszorul,ha látja.Ők akkor sem panaszkodnak.
    Szeretettel:Margit

  13. Kedves Ilike!! Sajnos ez a való élet…jól megfogtad gratulálok..Lexirózsa

Szólj hozzá!