Döntsd le a falat

Döntsd le a falat

Ha önhittség tégláiból falat építesz,
saját világot, hol magad vagy a középpont,
s úgy érzed ember, körülötted forog minden,
rájössz mindez csak illúzió, tévedés volt.

Nincs ami szítsa, hogyha forrását elzárod,
hamvad, s kialszik benned az Isteni szikra.
Fény nélküli életed lelki haldoklásod,
döntsd le a falat, s új élet hajnala virrad!

Lelki szemeid megnyílnak, tágul a világ,
s meglátod a létezés igazi centrumát.
Sorsfordulat, önző önmagad sehol sincs már,
dicsőíted a teremtés fenntartó Urát.

Ki felkelti napját jókra és gonoszokra,
munkálkodása tartja fenn a mindenséget.
Az egész világegyetem összeomolna,
ha felette nem vigyáz Isten erőssége.

Ki őrködik emberszerető irgalommal,
várva, hogy hazatérjen mind, ki tévúton jár.
Várja mind, ami teremtetett sóvárogva,
hogy felragyogni lássa az Igazság Napját.

Schvalm Rózsa

(2013-01-30)

“Döntsd le a falat” bejegyzéshez 11 hozzászólás

  1. Kedves Rózsa!
    Nagyra becsülöm benned a Hitet, mely árad belőled spontán és nem erőltetetten. Éva

  2. Kedves Ida!
    Hálás köszönetem kedves véleményedért.
    Szeretettel: Rózsa

  3. Kedves Veronika!
    Köszönöm, hogy tetszik a versem.
    Szeretettel: Rózsa

  4. Drága Ica!
    Szívből köszönöm kedves véleményedet.
    Szeretettel. Rózsa

  5. Kedves Lexirózsa!
    Köszönöm, hogy tetszik a versem.
    Szeretettel: Rózsa

  6. [color=#006633]Kedves Rózsa!
    Versed bölcs ezúttal is. Féltő, tanító, nagyon szép!
    Szeretettel
    Ida[/color]

  7. Drága Rózsa!
    Figyelemfelkeltő írásod erősíti az Istenben való hitet.
    Szépen írtad meg, ami az önhittségtől elvezet az igaz útra.
    Szeretettel gratulálok: Ica

Szólj hozzá!