Bánat-zsákom

Megosztás Nyomtatás 1007 megtekintés 16 hozzászólás Kategória: Beküldött versek Szerző:


BÁNAT-ZSÁKOM

Nyújtom a kezem,
de senki el nem éri.
Szemem alázatosan azt kéri,
Segítsen valaki!
De még nem született
Ő még meg,
ki a bánatom megérti.
Bepakolom egy zsákba,
s elindulok a bekötött zsákkal,
fel a padlásra.
E megnyugtató szürkeségben körülnézek,
nyugtázom… kissé poros itt az élet!
De mégis vonzó,
itt e félhomályban.
Most
hiszek az egy Isten oltalmában.
Régi emlékek törnek most elő,
– Jé a nagyim köténye! és a keszkenő.
Ott van még a nagypapám kucsmája,
amiben a tavaszt egész télen várta.
Itt jó nekem.
A zsákom le is teszem.
E pillanat,
gyönyörű filmet forgat nekem.
Leülök egy zöld hokedlire,
Nem gondolok most
szinte semmire.
De csitt!
A padlás feljárója
mintha nyikorogna,
Mintha Édesapám hangját hallanám,
rácsodálkozván..
Eszem súgja,
-Ó te hisz Ő már nem jöhet!
De ez egy oly jó képzelet,
hogy tovább képzelem… mert legyőzhető az értelem,
most -e padlás szegleten.
Eljött az idő.
Minden régi tárgytól,
emléktől csak nehezen búcsúzom.
S a bú-zsákomat ott fent felejtettem,
de a múltam szívemben mélyen elrejtettem.

2013. 01.

Nagy Rozália

Zsámbék.

“Bánat-zsákom” bejegyzéshez 16 hozzászólás

  2. Kedves Éva!
    Szeretem a szülői ház padlását nagyon, sajnos csak nagyon ritkán járok már oda..de van ki már meg sem teheti:(
    szeretettel
    Rozálka

  5. Kedves Éva!
    Köszönöm, hogy olvastál "mint mindig"..és köszönet a szavaidért.
    Szeretettel
    Rozálka

  6. Kedves Rózsa!
    Nagyon szépen köszönöm kedves szavaidat.
    Szertetettel
    Rozálka

  7. Kedves Alfonzina!
    Nem igazán az a versem lényegi- mondanivalója,bár a versem címe a bánat…de a jelenkori bú és bánat lecserélve a múlt kedves emlékeire…
    köszönöm hogy olvastál..
    szeretettel..
    Rozálka

  9. Érdeklődéssel indultam Veled a padlásra, s nem is csalódtam abban, amit itt/ott találtam. 🙂 Éva

  12. Kedves Rozálka!
    Mindenkinek vannak emlékei,amit mélyen elrejt.
    "emléktől csak nehezen búcsúzom."
    "de a múltam szívemben mélyen elrejtettem."
    Szeretettel:Margit

  13. Kedves Rozálka!

    "de a múltam szívemben mélyen elrejtettem."
    Kincsek az emlékek fájdalmasak, vagy szépek, elkísérnek.
    Szeretettel: Rózsa

  14. Kedves Angyalka!
    Jó ötlet megszabadulni a bútól, bánattól…
    Végig gördültek a gondolataid, miközben életbölcseleted tükrőződött.:D
    Szeretettel: Éva

  15. Szerintem nem jó ötlet a bút a fejünk fölé, a padlásra, hordani … inkább a pincébe kellene 😉

  16. Kedves Angyalka!! Szépek az emlékek…emlékez és hagyd a bút a padon…Lexirózsa

Szólj hozzá!