Szent kéz


Szent kéz

Majd tű kell meg
cérna,
s ezüstzsinór,
és kéz,
az a szent kéz,
amely
összefércel
éjjelt,
s nappalt egybe,
örök
végtelenbe,
s idő,
hogy megvarrja egyszer
szétfeslett életem.

Habos László

“Szent kéz” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Kedves László!
    Úgy legyen!!
    Hidd el egyszer minden jóra fordul..legalábbis nekem is ez van a szomorú verseim alatt írva…;)
    szeretettel
    Rozálka

Szólj hozzá!