Várakozva

Várakozva

Holdfény zuhataga,
harmat fonta hajnal,
ragyogva ünnepel.
Csendes békességre vágyom,
lelkemet most megvizsgálom
a húsvét ünnepi fényében.
Bűnöm felett ima térdepel.
Érzem sírnom kellene.
Az Isteni kegyelem
értem is szenvedett.
E szavak súlyát, hatalmát
ma ünnepi fény hordozza.
Nem tudhatom, hogy mi történik
a következő pillanatban.
Hajszolva rohan bűnbe a világ,
s vele futok, egyre sodor tovább.

“Várakozva” bejegyzéshez 13 hozzászólás

  1. Úgy érzem aktuális lenne az önvizsgálat többször is nem csak ünnepek előtt.
    Kedves gyöngy köszönöm, hogy olvastad a versem.
    Szeretettel: Ica

  2. Szeretettel olvastam így ünnep után is versedet, igazán elgondolkodtatóan szép lett: gyöngy:)

  3. Kedves Ica!
    "Csendes békességre vágyom,
    lelkemet most megvizsgálom
    a húsvét ünnepi fényében.
    Bűnöm felett ima térdepel."
    Nagyon szép gondolatok. Gratulálok!
    Szeretettel: Rózsa

  4. Kedves Ida!

    Sajnos van úgy, hogy az élet sodor tovább, akkor is ha nehéz. Mikor egy pillanatra megállunk, akkor érezzük, hogy hová is tartunk.
    Örülök neked mindig: 🙂 Ica

  5. [color=#006633]Gyönyörű ez a vers, Ica kedves, valahogy nagyon tükrözi a valóságot, úgy érzem, annak ellenére, hogy ellentmondásokkal teli. Nagyon megragadott a sor:

    "Érzem sírnom kellene." – utána a két zárósor:
    "Hajszolva rohan bűnbe a világ,
    s vele futok, egyre sodor tovább." – ellentmondása.
    Azt hiszem, ezt sokan így érezzük. Mélyen együtt érzek soraiddal.
    Szeretettel
    Ida[/color]

  6. Kedves Ica!
    Szép bűnvallási verset írtál!Köszönöm,hogy olvashattam!
    Szeretettel:Margit

  7. Sodródunk a világ gondjával, bajával és alig jut időnk arra, hogy óvjuk lelkünk tisztaságát…
    elgondolkodtató soraidhoz szeretettel gratulálok!

Szólj hozzá!