Fohász

FOHÁSZ

Új korszak, új férfi vár rám,
kedves, romantikus, gyermeteg.
Újból átvirrasztok sok-sok ékszakát,
reménykedem és reszketek
a félelemtől,
hogy tán ő sem szeret,
s elszáll, mint pára
vagy könnyű gondolat.
Ó nagy ég! mindenre kérlek:
legyen ez SZERELEM!
szenteld meg csókomat!
Varázsolj, eressz szemére fátylat!
mely mögül szépnek, jónak lát.
Megköszönöm, megszolgálom hidd el!
Csak ne várass, ne kínozz!
Tégy velem csodát!
/Annyira kéne már egy kis boldogság!/

Eger,1999. 09. 01.