Szabadulnia nincs esélye a rabnak
Akkor majd azok nagy tűzet raknak
Szabadulnia nincs esélye a rabnak.
A mennyet nyaldossa a tűz lángja,
s a megkötözött kezűek sorban állnak.
A királyságra kiválasztottak,
mindent az égig ért lángok közé dobnak,
amit szolgák lábuk elé tesznek,
és a föld minden sarkából előszednek.
A tűz mindent könnyű porrá éget:
Hősök kardjaiból kovácsolt ekéket,
öldöklésre gyártott fegyvereket,
gyáva papokat és szent eretnekeket,
nem teljesített ígéreteket,
öröklétről megálmodott reményeket,
még meg nem festett szent festményeket,
kegyelemben részesített fegyenceket,
dicső korok mártír emlékeit,
bányáknak vérrel ásott fényes érceit,
királyoknak díszes palotáit,
árváknak, sárból eszkábált iskoláit,
könyveket, nagy felfedezéseket,
csontokból faragott rózsafüzéreket,
népeket irtott betegségeket,
friss virágokból szőtt imaszőnyegeket,
könyvtárakat, oktató tanárokat,
áldozati oltárra vitt bárányokat,
angyalokat, akik szeretkeztek,
apáik bűne miatt vert gyermekeket,
hűtlenségen ért feleségeket,
vért evett, s bálványt imádott testvéreket.
Hamis tanúk buzgón énekelnek,
miközben a tűz mindent porrá éget.