A Dér
A Dér,
lassan belepi a nyomokat.
Mintha elmúlnának
a pillanatok.
Minden mögött,
rejlik valami:
Ami megold dolgokat.
Kergetőznek a falevelek nyirkos földön,
mintha csak játszanának.
Örülsz ennek,
a furcsa ragyogásnak
mely körbefog.
S amely ilyen egyszerű dolgokból születik.
Miközben képzeletedben tucatszor elzarándokolsz,
az érted létező lelkekhez…
Az élet orvosa a vágy.
S feláldozzuk e titkokat.
A Dér,
fehér selyembe öltözteti a tájat.
Néhány jégcsap törik most le a szélben,
s zuhan hangtalan a hóra…
Mindig történik valami.
Kisizsák; 1988. december 9.