Egy különleges férfiről

Egy különleges férfiről

Egy különleges, furcsa lény
megbújtál szívem rejtekén.
Kitörölni az idő sem tudott,
– belém égett minden szavad,
De az álmom gyáván elfutott

Hitegettél, kedveskedtél,
velem sokat beszélgettél,
mégsem kellettem soha…
– jóízűen beszélgettünk.
Miért tagadod le? Ostoba.

Hívtál, aztán visszakoztál,
vonzó, titokzatos voltál
és ez nagyon megfogott..
Hiányzik a hangod selyme,
meg nem ízlelt ölelésed,
sosem látott mosolyod…

egy különleges, furcsa férfi,
kit elfeledni nem tudok.

Eger, 2012. 11. 05.

“Egy különleges férfiről” bejegyzéshez 1 hozzászólás

Szólj hozzá!