Mosoly az arcon
Mosoly az arcon, mint a nyíló rózsa,
röpke pillanat fénylő ragyogása.
Barátság, szeretet szirmait szórja,
drága ajándék, minek nincsen ára.
Tündöklőn csillogó, mint színarany,
öröm adni, és öröm visszakapni.
Önbizalmat ad, bánatban vígasztal,
betegnek gyógyír, szűnnek fájdalmai.
Gazdagnak, szegénynek adatik e kincs,
mégis, oly sokan fukar módon mérik.
Pedig megvidámít, kár belőle nincs,
szívet, és lelket napsugárként érint.
(2013-05-04)
Schvalm Rózsa verse
Loncuska képszerkesztésével.
Kedves Katatalin!
Köszönöm kedves véleményedet. Kívánok Neked jókedvet és sok kedves mosolyt!
Szeretettel: Rózsa
Kedves Margit!
Köszönöm, hogy tetszett a versem.
Szeretettel: Rózsa
Kedves Ida!
Nagyon örülök kedves szavaidnak, köszönöm drága
mosolyodat.
Ölellek szeretettel: Rózsa:)
Kedves Judit!
Köszönöm, hogy itt jártál.
Szeretettel: Rózsa
Kedves Ica!
Köszönöm kedves szavaidat.
Szeretettel: Rózsa:)
Kedves Icu!
Nagyon köszönöm kedves mosolyodat és szép véleményedet, angyali lélek vagy.
Ölellek szeretettel: Rózsa:)
Kedves Rózsa!
Szép versedhez szeretettel gratulálok:Margit
[color=#006633]Kedves Rózsa!
Biztató, kedves soraid öröm volt olvasni.
Küldök egy mosolyt feléd.:)
Szeretettel!
Ida[/color]
A mosoly mindig ajándék…
Gratulálok, Judit
Kedves Rózsa!
Bár mindenki úgy szórná a mosolyát, mint ahogy írod.
Kevesebb lenne a bánat, a világon.:)
Szeretettel gratulálok szép versedhez: Ica
Drága Rózsa!
Mosoly futott végig fáradt arcomon.;)
A mosoly, a nevetés sok mindenen átsegít, én ha csak tehetem, átnevetem az egész életem.
Mint minden versedet, ezt is szeretem.
Ölellek: BogIcu