Mit tegyek?

Mit tegyek?

Életemet gördítette,
Okos számítógép,
A szívemet remegtette,
Az öröm, hogy még, még!

Nem volt határ, időmámor,
Vitt, száguldott velem,
De a cudar, okos gépem,
Biztos, megunt engem.

Mit, hogy megunt? Akadályoz!
Lehet, már nem szeret?
Eddig segítségemre volt,
Másik partnert keres?

Mit tegyek, hogy kegyeibe,
Ismét visszavegyen?
Érzem, többet kéne tudnom,
Hogy eredmény, legyen.

Nem biztathatom én már Őt,
Igen elfáradtam,
Ha így felbosszant a Kedves,
Másfelé megy utam.

Budapest, 2013. május 30.

“Mit tegyek?” bejegyzéshez 7 hozzászólás

  1. Kedves Katalin, Anni és Ilike!

    Köszönöm kedves szavaitokat, megértéseteket.
    Nem, nem adom fel, amíg képes vagyok leírni gondolataimat. Hálás vagyok, mert úgy, ahogy, mégis lépést tudtam tartani a fejlődéssel, ha nehezen is.

    Szeretettel gondolok Rátok: Viola :):P:)

  2. Kedves Etel, Judit és Ida!

    Köszönöm szépen a látogatást és kedves szavaitokat.
    Talán még meg is mosolyogjátok, hogy így szenvedek időnként a géppel. Kész csoda ez az 5 év és a 7 könyvem.

    Szeretettel gondolok Rátok: Viola :):P:)

  3. [color=#006633]Drága Viola, kedves humorba csomagoltad bosszankodásod, így lett kerek egész és nagyon jó vers. Gratulálok szeretettel!
    Ida[/color]

  4. Kedves Viola!

    tetszik versed, de remélem nem könyörögsz!:)
    Fel a fejjel!
    szeretettel, Etel

  5. Kedves Aranyos Bogicám!

    Nagyon köszönöm kedves szavaidat és külön a gratulációdat. Sajnos, még az örömömet is elrontja mindig, valami gátló dolog, de azért én akkor is örülök, mert Veletek vagyok.
    Emlékszel, mikor jöttünk hazafelé Komádiból? Cserép Imre ideadott nekünk 3 db nagy képet, ami ki volt rakva az ünnepségükön. Az a három kép itt van kiragasztva a gépem mellett, tehát ha nem a gépen meredezik a szemem, akkor Benneteket, vagyis magunkat bámulom. Sokan vagyunk rajta, de mi régiek, valahogy egy kupacban.
    Felül: Krisztina, Edwin, Maja, Viola, Niedermayer Anna.
    Alul: Cobblah Ilona, Csatóné Eszter, Bogicu és egy régen kimaradott hölgy.

    A legnagyobb képen pedig öten vagyunk, az első HM Találkozón itt, nálam, a kertemben: Nóri, Keni, én, Bakos Józsi és egy társ, akinek nem tudom a nevét.

    Szeretettel vagyok mindig Veletek: Viola :):P:)

  6. Drága, drága Violám!

    Bosszúságodat kellő humorral fűszerezve írtad meg, nagyon tetszett. Nem hagyott el, csak kicsit kéreti magát;)
    Engedd meg, hogy örömödben osztozzam, s gratuláljak a nyereményedhez, tiszta szívből örülök sikerednek.

    Ölellek a régi szeretettel: BogIcu

Szólj hozzá!