Nyár volt

Nyár volt

Bandukoltam, könyv a kezemben,
múltbéli titkok benne rejtetten.
Ismerős úton járni élmény,
feltört a mélyről ezernyi érzés.

Lángolt a nap a nyári égen,
sugárzón, szikrát vetve a légben.
Gondolat, mint oktalan lepke
fényben repdesve, száguldott szerte.

Árnyas fa tövén megpihentem,
lapozgatva a múltba révedtem.
Egy kicsit gyermek lettem ismét,
vágyva ,idézve szabadság kincsét.

Szarkalábat s pipacsot szedtem,
mint valamikor régen, szertelen.
A gyors idő ám tovaröppen,
s zuhantam a jelenbe megtörten.

Beborult a kék ég, szürke lett,
feltámadt az ősz szele hirtelen.
Messze elszállt felettem a nyár,
életfámról levelek hullnak már.

“Nyár volt” bejegyzéshez 12 hozzászólás

  1. Kedves Judit!
    Köszönöm gratulációda. Örülök, hogy tetszik a versem.
    Szeretettel: Rózsa

  2. Kedves Margit!
    Köszönöm, hogy olvastad és tetszik a versem.
    Szeretettel: Rózsa

  3. Kedves Dóra!
    Köszönöm látogatásodat, örülök, hogy tetszik.
    Szeretettel: Rózsa

  4. Kedves Katalin!
    Örülök, hogy olvastál, igazából tetszik nekem ez az ősz, remélem lassan hullnak a levelek.
    Szeretettel: Rózsa

  5. Kedves Rózsa!
    Nagyon szép ez a Te múltba révedésed…
    Gratulálok, Judit

  6. Kedves Ica!
    Szívből örtülök, hogy tetszett a versem.
    Szeretettel: Rózsa

  7. Kedves Lexirózsám!
    Nagyon örülök, hogy tetszik.
    Szeretettel köszönöm: Rózsa

  8. Kedves Éva!
    Örülök, hogy kellemes hangulatot hoztam Neked. Szeretettel köszönöm: Rózsa 🙂

  9. Kedves Rózsa!

    Az ifjúság olyan, mint a lángoló nyár. Ahogy múlik az idő, itt lesz fejünk felett az ősz.

    Szeretettel gratulálok szép versedhez: Ica

  10. A napokban átélt kellemes hangulatomat hoztad vissza most. 🙂 Köszönöm. Éva

Szólj hozzá!